Egy viking vezér vérvonalának útja Anglia trónjáig

Hódító Vilmos flottájának ábrázolása a bayeux-i kárpiton

Kísért a vikingek szelleme

Valószínűleg 2022-re esik a saint-clair-sur-epte-i szerződés 1111. évfordulója. Ebben III. Károly nyugati frank király Rollo viking vezérre ruházta a Rouen és a Szajna folyó körüli földeket.

Hagyományosan ezt tekintjük a Normandiai Hercegség alapításának, Rollót (illetve keresztségben felvett nevén Róbertet) pedig az első normandiai hercegnek. A szerződést egy száz évvel későbbi krónikaíró, Saint-Quentin-i Dudo által felállított, némileg homályos kronológia alapján szokás 911-re datálni.

2011-ben széles körű érdeklődés övezte az 1100. évfordulót, Normandia születésnapját; a „Boldog Születésnapot, Normandia!” rendezvénysorozat hivatalos kiadványai még arra is felhívták a közöség tagjait, hogy „ébresszék fel a vikingek bennük szunnyadó szellemét, és hódítsák meg Normandiát”. De mire is gondolhattak ezzel?

Valószínűleg a középkori Skandinávia lakóinak – akiket szokás kézenfekvő, bár pontatlan kifejezéssel vikingekként emlegetni – Észak-Európa tengerein át megtett hatalmas útjaira utalhattak vele. Ezek az utazások Izlandra, Grönlandra, Észak-Amerikába, továbbá természetesen a Brit-szigetekre és a mai Franciaország területére is elvitték őket, és számos jelentős település született a nyomukban.

A „viking szellem” emlegetése mindenképpen helyénvaló Normandia alapítása kapcsán. Rollo és követői is efféle utakon jutottak el Normandiába, nem is beszélve a korábbi fosztogatókról, akik a 840-es évek óta rendszeresen felbukkantak Észak-Franciaország területén és a Szajna mentén.

Normann harcos 19. századi ábrázolása

De vajon a „Boldog Születésnapot, Normandia!” szervezői joggal vontak párhuzamot a tengerjáró, kalandor viking alakja és Normandia születése között? Az asszociáció legalábbis furcsán hathat: elvégre a történelmi folyamatokat a bizonyos népek feltételezett inherens tulajdonságaival magyarázó nézőpontok a legtöbb tudományterületen mára kimentek a divatból.

Ugyanakkor a vikingek és normannok közötti átmenet hangsúlyozása fontos történelmi kérdéseket állít a középpontba. Hódító Vilmos és felesége, Matilda nevei nem skandináv eredetűek: rajtuk keresztül azonnal szembesülünk a lezajlott kulturális változással. Hogyan lettek a 9. századi vikingekből a 11. századi normannok?

1. Kísért a vikingek szelleme
2. Egy hercegség születése
3. Idegenek idegen földön
4. Trón a tengeren túl

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?