Egy sör a Niagara felett kifeszített kötélen ülve – kötéltáncosok az ókortól napjainkig

A kötéltáncosok hajmeresztő mutatványai már egészen korai időktől fogva kísérik az emberiség történelmét. Az ókori görögök és rómaiak egyaránt rajongtak ezért a veszélyes látványosságért, bár „igazi sportnak” sosem ismerték el, így a kötéltáncosok az olimpiai játékok helyett inkább a különféle vásárok és ünnepségek szereplőiként váltak ismertté.

A kora-középkorban ugyan egy időre visszaszorult eme nem mindennapi mesterség művelése, amikor a kötéltáncosokat kitiltották a templomok – és így a számukra jövedelmet biztosító vásárok – közeléből, legkésőbb az 1300-as évekre azonban újra régi népszerűségének örvendett az extrémsportok talán legősebbike. Feljegyezték ugyanis, hogy Bajor Izabella francia királyné 1389-es párizsi koronázási ünnepsége alkalmával egy akrobata gyertyákkal a kezében haladt végig egy kötélen, amelyet a székesegyház tornya és Párizs legmagasabb háza között feszítettek ki. Hasonló beszámolókat olvashatunk VI. Edward 1547-es westminsteri koronázása, majd Fülöp spanyol trónörökös 1554-es londoni látogatása alkalmával is. Velencében pedig a 16. század közepétől fogva az évente megrendezett karnevál egyik fő látványossága volt, amikor egy török akrobata végighaladt a Szent Márk Bazilika és egy, a kikötőben dokkoló hajó közt kifeszített kötélen.

A kötéltánc az iszlám világban is elterjedt volt, amint arról egy 15. században élt arab történetíró, Taki ad-Dín al-Makrízi beszámolt, amikor 1426-ban Kairóban járva szemlélhetett meg egy ilyen mutatványt:

„Két férfi mutatott be fantasztikus mutatványokat. Az egyikük, aki egy frissen muszlim hitre tért frank volt, katonának öltözve kifeszített egy kötelet Hasszán szultán mecsetének tornya és a Citadella egyik tornya között. A kötél hossza egy nyíllövésnyi vagy akár több is lehetett és 45 méter magasan feszült a levegőben. Egyszer csak megjelent a minaret tetején és végigsétált a kötélen, miközben különféle trükköket mutatott be. A szultán végignézte és emberek a város minden pontjáról odasereglettek. Olyan dolog volt ez, amit csak akkor hiszel el, ha a saját szemeddel látod. A szultán végül egy ruhával ajándékozta meg őt ...”

Később egy másik mutatványosról is beszámolt:

„Egy perzsa kereskedő a mecset két tornya közé feszített ki egy kötelet és megismételte az előbbi ember mutatványát. ... leült a kötélre és lelógatta a lábát, majd ebben a helyzetben elővett egy íjat a válla mögül és előhúzott két nyilat a tegezéből, majd egyiket a másik után lőtte...”

Az újkori kötéltáncosok egyik leghíresebbike volt Madame Saqui, aki számos alkalommal magának Napóleonnak a szórakoztatásáról is gondoskodott. A francia császár fiának születése alkalmából rendezett ünnepség során például a párizsi Notre-Dame két tornya között feszülő kötélen haladt végig, miközben tűzijáték rakéták robbantak körülötte. A még hetvenéves korában is előadó artista alakját  William Thackeray is megörökítette a Hiúság vására című könyvében.

A viktoriánus Anglia egyik legismertebb cirkusztulajdonosa volt Pablo Fanque, aki egyik első feketeként tudott saját vállalkozást vezetni, és aki karrierjét ugyancsak kötéltáncosként kezdte. Egy ideig ő alkalmazta azt a William Kite-ot is, akinek egyik reklámplakátja a Beatles „Being for the Benefit of Mr. Kite” című dalát inspirálta.

A 19. század második felétől aztán az egyébként sem veszélytelen mesterség egyre extrémebb magasságokba tört – szó szerint vett értelemben is. 1859-ben Jean Francois Gravelet volt az első, aki keresztülsétált a Niagara-vízesés felett. Mutatványa során félúton megpihent, leült a kötélre, ahol aztán teljes nyugalomban elkortyolgatott egy sört is. A Nagy Farini néven ismert William Leonard Hunt egy évvel később megismételte Gravelet előadását, annyi változtatással, hogy a kötél közepén tartott pihenő során ő néhány zsebkendőt mosott ki a hátához erősített mosógép segítségével, amelyeket aztán kiosztott az ámuló közönség sorai között.

Az első nő, aki áthaladt a Niagara felett, Maria Spelterini volt, aki aztán számos alkalommal megismételte a mutatványt – különféle trükkökkel fűszerezve. Egy alkalommal csuklóit és térdeit összebilincselve, máskor pedig egy papírzacskóval a fején indult útnak. Sőt, egyszer gyümölcskosarakkal a lábán lépett a szédítő magasságban feszülő kötélre.

Napjaink híres kötéltáncosai között találhatjuk a német-amerikai Wallenda családot, akik már generációk óta szórakoztatják a közönséget különféle kötéltáncos mutatványokkal. Legismertebb előadásuk, amikor egy hét emberből álló piramis formájában haladnak keresztül a kötélen. Az extrém mesterség emblematikus pillanatai közé tartozik még, amikor Philippe Petite 1974-ben végighaladt a New York-i World Trade Center ikertornyai között, valamint amikor a norvég Eskil Rønningsbakken 2009-ben két hőlégballon között feszülő kötélen sétált végig.

A Wallendák hetedik generációjához tartozó Nik Wallenda pedig 2014-ben két Guinness-rekordot is felállított: Amikor végighaladt két chicagói felhőkarcoló között egyrészt a legmeredekebb, másrészt az addig legmagasabb kötéltáncot lejtette 183 méternyire a talajtól. Azt pedig talán már meg sem kell említeni, hogy mindezt bekötött szemmel hajtotta végre...

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban