2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához

2020. január 17. 12:20

„Ha ez a radioaktivitás, imádom”  – válaszolta Biddle Duke, az Egyesült Államok madridi nagykövete egy újságíró kérdésére, aki arról faggatta, hogy észlelt-e bármilyen sugárzást a Földközi-tenger vizében.

A nagykövet ugyanis néhány hónappal azután látogatta meg a dél-spanyolországi kis halászfalu, Palomares strandját, hogy 1966. január 17-én egy baleset következtében négy hidrogénbomba hullott a földre, valamint a tengerbe a település közelében.

Bár két, földet éréskor berobbanó bomba radioaktív plutóniumot szórt szét mintegy két km²-nyi területen, szerencsére egyik sem volt élesítve, így az emberiség megmenekült az atomkatasztrófától.

Az USA a hidegháború egyik legforróbb időszakában, az 1960-as években indította el a Chrome Dome-hadműveletet, amelynek keretében a Szovjetunió elrettentése, valamint egy esetleges gyors válaszcsapás megkönnyítése érdekében hidrogénbombákkal felszerelt B-52-es bombázók cirkáltak Alaszka, Kanada és Grönland, valamint az Atlanti-óceán északi térsége felett.

1966. január 17-én reggel egy Palomares felett repülő B-52-es legénysége az amerikai katonai bázisra való visszatérés előtt egy utolsó üzemanyag-utántöltésre készült, amikor a levegőben összeütközött egy KC-135-ös légi utántöltő géppel.

A B-52-esen szállított négy hidrogénbomba közül három a szárazföldre, egy pedig a tengerbe hullott. Utóbbit csak hónapokkal később, egy spanyol halász segítségével találtak meg a kutatók.

A B-52-es hétfős személyzetéből hárman meghaltak, négyen túlélték balesetet, a tanker négyfős legénysége pedig teljesen odaveszett.

A terület sugárzásmentesítésén mintegy kétezer amerikai tudós és katona, valamint spanyol polgárőr dolgozott. A talaj néhány centiméter vastagságú, sugárszennyezett felső rétegét – több mint ezer tonna földet – hordókban az USA-ba szállították.

Bár a településen ennek ellenére még manapság is három radioaktív hulladékkal borított terület van drótkerítéssel körbevéve, sugárzásnak betudható megbetegedést az elmúlt közel fél évszázadban nem jegyeztek fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: nytimes.comA tengerből előkerült bomba a USS Petrel tengeralattjáró-mentőhajó fedélzetén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár