2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Egy olasz kutató megfejthette a rejtélyes görög bronzszobrok titkát

2020. augusztus 19. 11:59 MTI

A riacei bronzszobrokat évtizedek óta megszállottan kutató tudós szerint a megoldás az, hogy Oidipusz király egymást megölő fiait ábrázolják.

szobrok
A riacei bronzszobrok (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy mitológiai alak, Oidipusz thébai király fiait, a trónutódlási harcban egymást megölő Eteoklészt és Polüneikészt ábrázolják a rejtélyes riacei bronzszobrok egy olasz kutató szerint. Eligio Daniele Castrizio úgy gondolja, hogy megfejtette az antik görög szobrászat remekeit övező rejtélyek jelentős részét.

A két anyaszült meztelen férfit ábrázoló, szokatlanul jó állapotban fennmaradt 2500 éves bronzszobrot 1972-ben találták az olasz partok mentén, a kalábriai Riace közelében. A világhírű szoborpáros Reggio Calabria múzeumának büszkesége, számos látogatót vonz a dél-olasz városba. A szobrok eredetén és szimbolikáján pedig kutatók törik a fejüket már felfedezésük óta.

A szobrok a Peloponnészosz-félszigeten, Argosz városában készültek a Kr.e. 5. században – állítja Eligio Daniele Castrizio, a Messinai Egyetem régésze, a Reggio Calabria-i Nemzeti Régészeti Múzeum tudományos tanácsának tagja.

A kutató évtizedek óta tanulmányozza az ókori görög szobrászat gyöngyszemének számító bronzpárost. A kutató a szobrokból eltávolított agyag összetételéből jutott arra a következtetésre, hogy egy argoszi műhelyből származnak.

Castrizio szerint a két alak része lehetett egy nagyobb, öttagú szoborcsoportnak, amely Oidipusz fiain kívül azok anyját, Iokasztét, nővérüket, Antigonét és Teiresziasz vak jóst tartalmazhatta. A szoborkompozíciót a Kr.e. 2. században rabolhatták el a Görögországot meghódító rómaiak Argoszból, és a 4. századig lehettek Róma ékességei.

A kutató – mint a dpa német hírügynökségnek elmondta – számos utalást talált a szobrokra antik szövegekben, köztük Publius Papinius Statius 1. századi költő írásaiban. A professzor szerint a szobrok Konstantinápolyba, a mai Isztambulba szállításukkor kerülhettek a tengerbe, amikor Konstantin római császár a nevét viselő várost tette meg a Római Birodalom fővárosává.

Az elméletet alátámasztja, hogy az egyik szobron olyan 4. századi cserép töredékét találták meg, amellyel szállításkor védték a műalkotásokat a megrongálódástól az ókori Rómában. Castrizio szerint a szobrok eredetileg aranyszínűek voltak, és a rómaiak festették őket csillogó feketére, hogy elrejtsék a reparálások nyomait, köztük azt, hogy Eteoklész egy új jobb kart kapott.

Az 56 éves kutató megszállottja a páratlan szépségű bronzszobroknak, amelyekbe akkor szeretett bele, amikor az 1980-as évek elején diákként először pillantotta meg őket. Hetente két-három alkalommal is meglátogatja a szobrokat a Messinai-szoros túloldalán fekvő múzeumban – közölte. A dpa-nak azt mondta, „bronzitisze” van, és szenvedett, hogy a koronavírus-járvány miatti karantén alatt nem láthatta őket.

A messinai régészprofesszor több más szakértő kutatási eredményeire alapozza teóriáját. A Messinai Egyetemen 2018 októberében rendezett, a riacei bronzszobroknak szentelt első nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások anyagát szeptemberben publikálják.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár