Egy olasz falucska temetője rejtheti a kolera titkait

A 19. században a Vibrio cholerae baktérium okozta kolera vált az első, valóban globális méretű betegséggé a pandémiák hosszú sorában. A súlyos hasmenéssel és hányással járó, gyors kiszáradáshoz vezető, több tízmillió ember haláláért felelős kór az elmúlt két évszázad során nyolc alkalommal fejlődött járvánnyá. Már i. e. 400-ban is lejegyezték a kórlefolyást, azonban a legnagyobb pusztítást az 1800-as évek elején okozta.

A kolera 1817-ben indult pusztító útjára: a Gangesz folyó mentén tört ki, és rövid időn belül elterjedt az indiai szubkontinensen, ahonnan észak felé vette útját, az évtized végére pedig már az orosz lakta területek szenvedtek tőle. A cári seregek európai hadmozdulatai (például az 1830-as lengyel felkelés során) az öreg kontinensre is eljuttatták a kolerát. Miután Európán is átrobogott, a hajóútvonalakon keresztül az Egyesült Államokba is eljutott, több tízezer New York-i és philadelphiai lakos halálát okozva.

Európában az 1850-es években bukkant fel ismét, ekkor figyelték meg londoni orvosok, hogy a megelőzés és a járvány kordában tartásának legfontosabb eszköze a vízhálózat gondos ellenőrzése és tisztán tartása. Később mekkai kereskedőktől indult a járvány, akik Egyiptomba juttatták el a betegséget, ahonnan Marseille-en keresztül ismét végigsöpört az öreg kontinensen. A kolera ma is hatékony gyilkos a fejlődő országokban, a WHO jelentése szerint 2013-ban a megbetegedés több mint százezer ember életét rövidítette meg, míg két évvel azelőtt a 2010-es haiti földrengés következtében 600 ezer ember kapta el a gyilkos kórt.

Egy temető segíthet a védekezésben

A toszkán Badia Pozzeveri falucska katolikus temetőjében több tucatnyi, az 1850-es években kolerában elhunyt férfi és nő aludta örök álmát, akiket különböző tulajdonaikkal együtt meszes sírgödörbe fektettek hozzátartozóik. Az Ohiói Állami Egyetem antropológusai négy éve folytatnak ásatásokat a területen, s úgy vélik, a falusiak a mész segítségével próbálták megakadályozni, hogy a kór tovább terjedjen. Ezzel a technikával azonban nem csupán ezt érték el, hanem szeretteik csontjainak, valamint a kolera DNS-ének konzerválását is elősegítették.

„Legjobb tudomásunk szerint ebből az időszakból ezek a legjobban megőrződött maradványok a kolera áldozatai közül” - mondta Clark Spencer, az antropológusok vezetője az American Association for the Advancement of Science éves találkozóján. Eddig még nem találták meg a kolera ép DNS-szerkezetét, azonban ha rábukkannak, össze tudják hasonlítani a mai kór DNS-molekulájával, így megismerhetővé válik mutálódásának története. „Ez az első lépés, hogy megtaláljuk a kolera gyógyításának módszereit” - tette hozzá.

Badia Pozzeveri templomkertje azonban nem csupán a kolera titkait őrizheti. Ezen a helyen 1056 és 1408 között egy kolostor állt, s gyakorlatilag az eltelt 1000 év során folyamatosan temetkeztek ide, így az 1347-1350-es pestisben elhunytak maradványait is rejtheti a temető. „Ez egy mikrokozmosz, amely levetíti elénk Itália, valamint Európa ezer évét” - mondta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén