Egy lázadó brit diplomata önfejűségére is szükség volt az „algériai Pompeji” felfedezéséhez
2020. november 25. 18:59 Múlt-kor
Korábban
Timgád felfedezése
A római város rövid reneszánszot élt át, miután a bizánci seregek a 6. században bevették. Az újjászületett, keresztény várost azonban a 7. században ismét elfoglalták és kifosztották a berberek, ezt követően pedig újra elnéptelenedett. A védtelenül hagyott városba lassacskán beköltözött a Szahara, és az egykor virágzó római kolónia feledésbe merült. Ezer évnek kellett eltelnie, mire egy felfedezőcsoport újra rábukkant.
Timgád újkori felfedezése James Bruce skót nemes, Nagy-Britannia algíri konzuljának nevéhez kötődik. 1763-ban Bruce-t egy heves vitát követően visszahívták küldetéséből, azonban a férfi a hazatérés helyett úgy döntött, Luigi Balugani firenzei festő társaságában keresztülutazza Afrikát.
Timgádhoz 1763. december 12-én érkeztek meg, valószínűleg évszázadok óta az első európaiak voltak, akik arra jártak. Bruce-t azonnal lenyűgozték a homokból ki-kilátszó ókori romok. Naplójában így írt: „kis város volt, de tele elegáns épületekkel.” Észak-Afrika történelmével kapcsolatos előzetes tudása alapján biztos volt benne, hogy Traianus császár rég elveszett városára bukkantak.
Miután azonban Londonba visszatérve beszámolt elképesztő felfedezéséről, senki sem akart neki hinni. Bruce lelkesedése töretlen maradt, és hazatért Skóciába, ahol nekilátott Afrikáról szóló emlékiratai megírásának. A mű végül öt kötetet tett ki, Bruce pedig az észak-afrikai útja után később megtett etiópiai körútjáról az Utazások a Kék-Nílus forrásának felfedezése felé címet adta.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Egy teljes évszázadba telt, mire Bruce egyik utóda az algíri poszton, Robert Lambert Playfair 1875-ben újra Timgádhoz látogatott. A város szinte változatlan képet mutatott Bruce leírásaihoz képest.
Az ásatások hellyel-közzel folytatódtak a 20. század folyamán, mígnem 1982-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította a várost. A legnépszerűbb látnivalók a város jellegzetes diadalíve, amely Traianus íveként ismert, valamint amfiteátruma, ahol napjainkban jeles alkalmakkor újra rendeznek előadásokat. Timgád kiváló állapotával a római kultúra és életmód egyedi lenyomataként enged betekintést az ókorba.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Múlt-kor magazin 2014/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/611.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)