Dzsingisz kán, a világ ura
2015. december 7. 13:14
Korábban
Birodalom születik
A nomádok a letelepedett népeket alacsonyabb rendűeknek tartották, de a megvetés kölcsönös volt. A szomszédos civilizált kultúrák kegyetlen, barbár vadállatokként tekintettek a nomádokra. Miután Dzsingisz kán fia, Dzsocsi 1207-ben leigázta a mongol pusztáktól északra fekvő erdőségek törzseit, a mongol hadak 1210-ben a Tangut Birodalom (Nyugati Xia) uralkodóját is behódolásra kényszerítették, első alkalommal elismertetve ezzel felsőbbségüket egy letelepedett nép felett. Bár a mongoloknak eleinte gondot jelentett a számukra ismeretlen erődítmények elleni harc, a kínai mérnökök segítségével hamarosan megismerkedtek a fejlett ostromtechnika módszereivel, amelyet sikeresen alkalmaztak ellenségeikkel szemben. Miután 1211-ben a karlukok és az ujgurok is behódoltak a hódítók előtt, Dzsingisz kán az észak-kínai Jin-dinasztia ellen fordult. 1215-ben elfoglalta a fővárost, Zhongdut (a mai Pekinget), majd a közép-ázsiai Karakitaj Birodalmat is meghódította.
Következett az élénk kereskedelmi tevékenységet folytató muszlim Hvárezmi Birodalom elleni hadjárat, melynek során a mongolok hatalmas vérontást rendeztek. 1218-ban az Otrar városában szolgálatot teljesítő hvárezmi helyőrség több száz, a mongolok megbízásából eljáró kereskedőt gyilkolt meg. Bár Dzsingisz kán felháborodott a történteken, az események tisztázására elküldte követeit a hvárezmi uralkodóhoz, aki azonban lefejeztette az egyik küldöttet. Dzsingisz bosszúja kegyetlen volt. 150-200 ezres serege porig rombolta városaikat, a lakosság nagy részét pedig lemészárolták. Az áldozatok kivégzésekor nem a legelegánsabb módszerekhez folyamodtak: sok esetben kitépték a szívüket, de a gerincek kettétörése is bevett szertartásnak számított.
Dzsingisz kán utolsó nyugati hadjáratával 1223-ban a Kalka folyó mellett megsemmisítette az egyesült kun-orosz sereget, behódolásra kényszerítetve ezzel a kelet-európai sztyeppe népeit is. Az idős mongol vezér hiába kérte a Csüan-csen (Teljes Tökéletesség) nevű taoista szekta bölcs vezetőjét, Csang Csunt, hogy árulja el neki a halhatatlanság titkát, nem kerülhette el végzetét. 1227 augusztusában, a rebellis Nyugati Xia ellen vezetett hadjárat során hunyt el. A legenda szerint, miközben testét szülőföldjére szállították, a mongol katonák mindenkit kivégezek, aki az útjukba állt. A kán sírjának helye ma is ismeretlen, de a mongolok ezt a legkevésbé sem bánják, úgy tartják ugyanis, hogy széthullana a nemzet, ha megtalálnák Dzsingisz testét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap