„Dobozos lányokkal” orvosolta XIV. Lajos az amerikai gyarmatain fellépő nőhiányt
2020. január 17. 15:05 Múlt-kor
Franciaország a 18. század elején aggódott újvilágbeli gyarmataiért: lakói „vademberek” voltak, és félő volt, hogy megfelelő, szaporodóképes lakosság híján az európai királyság nem tudja megtartani területeit az őslakosokkal, illetve a szomszédos brit területekkel való konfliktus esetén. A tengerentúli gyarmat azonban nem vonzotta a nőket.
Korábban
A „franciaság” kérdése
Miután Franciaország 1534-ben – Jacques Carties Szent Lőrinc-folyót feltérképező expedíciójától kezdve – elkezdte kiépíteni „Új-Franciaországot” Észak-Amerikában, a jobb élet, illetve a meggazdagodás reményében tömegével érkeztek telepesek mind a mai Kanada, mind a mai Egyesült Államok akkor francia fennhatóság alá kerülő területeire.
E telepesek túlnyomó többségükben férfiak voltak – nem csak a terület védelmére érkező katonák és tengerészek, de prémvadászok, favágók, kovácsok és egyéb szakemberek.
Mississippi és az Ohio folyók mentén terjeszkedő korai francia településeken kevés lehetőség volt francia feleséget találniuk, így egyre nőtt az őslakos nőkkel együtt élő és akár családot is alapító francia férfiak száma.
A 18. század elejére a területek kormányzói kifejezték aggodalmukat XIV. Lajos király felé a gyarmat jövőjét illetően – attól féltek, a lakosság e keveredéssel hamar elveszíti mind francia, mind keresztény jellegét.

Bizonytalannak látták azt is, hogy az őslakosokkal kirobbanó háború esetén e lakosság kinek az oldalára áll. Nem volt elhanyagolható szempont számukra az sem, hogy miközben Új-Franciaországba főként egyedülálló férfiak érkeztek, addig a szomszédos brit gyarmatokon a lakosság saját erejéből is növekedett.
A király és helytartói nem gondolkodtak sokáig: elhatározták, hogy feleségnek alkalmas nőket küldenek a gyarmatokra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap