„Dobozos lányokkal” orvosolta XIV. Lajos az amerikai gyarmatain fellépő nőhiányt
2020. január 17. 15:05 Múlt-kor
Franciaország a 18. század elején aggódott újvilágbeli gyarmataiért: lakói „vademberek” voltak, és félő volt, hogy megfelelő, szaporodóképes lakosság híján az európai királyság nem tudja megtartani területeit az őslakosokkal, illetve a szomszédos brit területekkel való konfliktus esetén. A tengerentúli gyarmat azonban nem vonzotta a nőket.
Korábban
A „franciaság” kérdése
Miután Franciaország 1534-ben – Jacques Carties Szent Lőrinc-folyót feltérképező expedíciójától kezdve – elkezdte kiépíteni „Új-Franciaországot” Észak-Amerikában, a jobb élet, illetve a meggazdagodás reményében tömegével érkeztek telepesek mind a mai Kanada, mind a mai Egyesült Államok akkor francia fennhatóság alá kerülő területeire.
E telepesek túlnyomó többségükben férfiak voltak – nem csak a terület védelmére érkező katonák és tengerészek, de prémvadászok, favágók, kovácsok és egyéb szakemberek.
Mississippi és az Ohio folyók mentén terjeszkedő korai francia településeken kevés lehetőség volt francia feleséget találniuk, így egyre nőtt az őslakos nőkkel együtt élő és akár családot is alapító francia férfiak száma.
A 18. század elejére a területek kormányzói kifejezték aggodalmukat XIV. Lajos király felé a gyarmat jövőjét illetően – attól féltek, a lakosság e keveredéssel hamar elveszíti mind francia, mind keresztény jellegét.
Bizonytalannak látták azt is, hogy az őslakosokkal kirobbanó háború esetén e lakosság kinek az oldalára áll. Nem volt elhanyagolható szempont számukra az sem, hogy miközben Új-Franciaországba főként egyedülálló férfiak érkeztek, addig a szomszédos brit gyarmatokon a lakosság saját erejéből is növekedett.
A király és helytartói nem gondolkodtak sokáig: elhatározták, hogy feleségnek alkalmas nőket küldenek a gyarmatokra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
- Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei
- Magánlevelekből készült film mutatja be a Parthenón-szobrok eltávolításának történetét
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban
- 10:56
- Közös expedíció kutatja az indiai Oresund hajóroncsot 10:52
- Dokumentumfilm mutatta be I. Jakab király hálószobai viszonyait 10:01
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben 09:14
- Új kutatások tisztázzák Stonehenge építésének pontos technikáit 08:36
- Szintet lépett a Görög Nemzeti Műemléki Archívum digitalizációja 07:38
- Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben 06:29
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok tegnap

















