2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Divathullámot és heves tiltakozást is kiváltott a kötelező maszkviselés a spanyolnátha idején

2020. május 7. 18:59 Múlt-kor

Az 1918-1920-as influenza-világjárvány volt e kórokozó leghalálosabb ámokfutása a világtörténelemben, a becslések szerint akár 50 millió emberrel is végezhetett. Az Egyesült Államokban, ahol mintegy 675 000 ember halt bele a fertőzésbe, a különféle helyi kormányzatok számos intézkedéssel kíséreltek meg gátat szabni a terjedésének. Ezek régiónként igencsak különbözőek voltak – az iskolabezárásoktól és nyilvános helyek lezárásától az utcai köpködés elleni szigorú határozatokig és a kötelező zsebkendő- és maszkhasználatig terjedtek. Hogyan tűrték mindezt az emberek?

maszkok
Kép forrása: Flickr

Tagadásból hazafias kötelesség

Utóbbi intézkedések különösképpen az ország nyugati részén voltak gyakoriak, és a lakosság nagy része együttműködő volt – az első világháború közepette azzal győzték meg az embereket, hogy az Európába induló katonákat védik a fertőzéstől a betartásukkal.

A spanyolnátha első regisztrált fertőzöttje az amerikai hadsereg közlegénye volt a Kansas állambeli Fort Riley támaszponton, 1918. március 4-én.

Habár mind az Egyesült Államok, mind a többi hadviselő ország eleinte igyekezett eltussolni a járvány tényét – a betegség közkeletű neve is onnan származik, hogy a semleges spanyol sajtóból értesült róla először érdemben a világ –, később hazafias kötelességként próbálták beállítani a prevenciós szabályok betartását.

Ahogy a Vöröskereszt közérdekű közleménye fogalmazott: „Az a férfi, nő vagy gyermek, aki most nem hajlandó maszkot viselni, veszélyes mihaszna.”

Az ilyen és ehhez hasonló hangulatú üzenetek sokakat motiválhattak az együttműködésre – háború idején senki sem akarta, hogy lustának, naplopónak tartsák.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy az együttműködési arány magas volt, a panaszok száma is az volt. A legtöbb kifogást a maszkok kényelmetlensége miatt emelték, illetve sokan a kereskedelmi forgalom csökkenésének okát látták bennük. Többször előfordult, hogy politikusok és más tisztségviselők maszk nélkül jelentek meg nyilvános helyeken, ami botrányokhoz vezetett.

A háború végével azonban ez a hangulat elmúlt – San Franciscóban még „Maszkellenes Liga” is alakult.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az Amerikai Vöröskereszt nővérei szállítanak el egy influenzás beteget St. Louisban, 1918. (kép forrása: Wikimedia Commons)Védőmaszkos rendőrök a Washington állambeli Seattle-ben, 1918. december (kép forrása: Wikimedia Commons)Sorban álló emberek San Franciscóban, 1918. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár