Diana és Mars kegyeltjei: az erdélyi fejedelmek vadászatai
2022. március 13. 09:53 Sánta Ákos
A három részre szakadt ország mindennapjait leginkább a hadakozás töltötte ki. Az erdélyi fejedelmek, valamint a főurak azonban gyakran hódoltak a vadászat szenvedélyének is, amelynek a hús megszerzésén kívül más gyakorlati haszna is volt: a korabeli felfogásban háborúra való felkészülésnek tekintették. Diana istennőt gyakran ábrázolták Mars istennel együtt, ami nem véletlen, hiszen a vadászat és a harci erények igen közel álltak egymáshoz a kora újkor emberének a gondolkodásában.
Korábban
Fejjel lefelé a jeges vízben
Európa koronás főinek, fejedelmeinek és főurainak életében kiemelkedő szerepe volt a vadászatnak, és ez alól Erdély fejedelmei sem voltak kivételek. Már János Zsigmondról és Báthory Istvánról is közismert volt, hogy szerettek vadászni, a legtöbb adat viszont a XVII. században uralkodó fejedelmekről található. Kemény János szerint Bethlen Gábor fejedelem személyesen ugyan nem sokat vadászott, „esztendőben háromszor, négyszer ha kiment”, de fiatal felesége Brandenburgi Katalin − más főnemesi asszonyokhoz hasonlóan − annál inkább hódolt a vadászat szenvedélyének. Naplója szerint I. Rákóczi György fejedelem mesterien értette a vadászat minden fortélyát. Szinte napi rendszerességgel járt vadászni, ilyenkor az egyik inasának az volt a feladata, hogy szorgalmasan vezesse, hogy mit lőtt aznap a fejedelem vagy a többi vadász. A zsákmányból gyakran küldött távol lévő feleségének, Lorántffy Zsuzsannának is. Az asszony annak ellenére szép gesztusnak, törődésnek tartotta, hogy a lőtt vad a hosszú szállítás alatt megromlott.
A fejedelem kedvelte a jó vadász, madarász és „..ebeknek kapó nyúlász embereket”. Még zöld színű egyenruhát is készíttetett számukra. Utazásait is gyakran szakította meg többnapos vadászattal. Ilyenkor nagy lakomákat rendeztek, a vadászok mellett szépszámú konyhai személyzet kísérte a fejedelmet, hogy az elejtett vadakat mielőbb fel tudják dolgozni. Szalárdi János siralmas magyar krónikája szerint a fejedelem vadászszenvedélye olyan erős volt, hogy élete végén, mikor már igen rosszul volt, és még a vacsorához sem kelt fel, de: „Másnap virradólag mégis felerőltetvén magát, még hajnalban elmene vadászni”. Fiait, II. Rákóczi Györgyöt és Rákóczi Zsigmondot, valamint dédunokáját, II. Rákóczi Ferencet is jó vadásznak tartották. Ez a szenvedély Apafi Mihály és Thököly Imre fejedelmekből sem hiányzott.
Vadászat
Kis túlzással mondhatnánk, hogy a fejedelmek mindenre vadásztak, ami mozog. Történetírók leírásai, Magyarországon és Erdélyben járt utazók naplói, levelei, Magyarország és Erdély vadbőségéről számolnak be. Zsákmány szempontjából a XVI–XVII. századi vadászati módokat két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe nagyvadak tartoznak − ilyen például a bölény, a medve, a szarvas vagy a vaddisznó, a másodikba az apróvadak − az őz, a róka, a nyúl, a fácán, a fürj, a fogoly és más szárnyasok. Számos állatfaj azóta kihalt a Kárpát-medencéből: a magyar faunából korunkra teljesen eltűnt a jávorszarvas, a bölény és a farkas.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
Benda Borbála kutatásai bizonyították, hogy a korabeli táplálkozási kultúrában a vadhúsnak fontos szerepe volt. Bornemissza Anna szakácskönyvében a vadfajok szinte mindegyike képviselteti magát. Ennek ellenére a főurak nem elsősorban a vad húsának megszerzéséért vadásztak, így a vadászat nem korlátozódott a hasznosnak ítélt vadfajokra. Vadóvás, tilalmi idő, vadgazdálkodás a főurak vadaskertjein kívül még nem igen létezett évszázadokkal ezelőtt. Csőre Pál kutatásai nyomán ma már jól ismertek a Kárpát-medence vadaskertjei. Erdélyben a leghíresebb a fogarasi fejedelmi vadaskert volt, ahol I. Rákóczi György is szívesen vadászott. Élve befogott dámokat szállítottak a Szatmár vármegyei vadasparkból Bécsbe. Báthory István fejedelem jávorszarvast és bölényt küldött Miksa király és császár bécsújhelyi vadászkertjébe. I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai sok adatot tartalmaznak a kor vadászati viszonyairól.
Az egyes községek jobbágyainak tartozásai között gyakran szerepelt a vad. Mivel a vadászat nemesi előjog volt, jobbágy csak arra vadászhatott, amire urától engedélyt vagy megbízást kapott. A más nemes birtokán tetten ért vadászó jobbágyokat szigorúan megbüntették. 1557-ben Bornemissza Mátyás a szomszéd birtokos erdejében egy szarvast és vaddisznót elejtő jobbágyát megpálcáztatta, léket vágatott egy közeli tó jégen, majd fejjel lefelé belemártatta a jeges vízbe. Ő még mindig jobban járt, mint az a jobbágy, akit a salzburgi érsek egy szarvas elejtéséért annak bőrébe varratott, és kutyákkal tépette szét.
Pontatlan puska és éles szekerce
A XVII. század folyamán az egyre tökéletesebb kézi tűzfegyverek lassan kiszorították a vadászat régi, hagyományos fegyvereit. A kézi íj, a számszeríj és különböző szúrófegyverek, például a vadászlándzsa, a vadászkard, ugyan nem tűntek el, de lassan háttérbe szorultak. A közelre ható fegyverek közül emellett még vadászkések, tőrök és balták is hozzátartoztak a vadászok felszereléséhez. Vadászbalta említésével találkozunk Szalárdi krónikájában is, aki II. Rákóczi György vadászatairól írva szól a fejedelem vadászfegyvereiről: „…puskája kezében, szekercéje is hol öve megett s hol környülette viselvén”.
Az akkori puskák találati pontossága és hatékonysága messze elmarad napjaink vadászpuskáitól. A XVI–XVIII. században feketelőporral működő elöltöltős puskákat használtak, amelyeket keréklakatos vagy kovás elsütő szerkezettel szereltek fel. A különösen kedvelt főúri vadászfegyverek, a keréklakatos csinkapuska (tescheni puska) és a rövid csövű strucc számos fegyvertárban megtalálhatók voltak. Mindkét típust nagyon gyakran pazarul díszítették aranyozással, illetve gyöngy- és csontházberakással készítették. II. Rákóczi György fejedelem unokatestvére, a híres vadász Rákóczi László naplójában még egy puskatípusról olvashatunk: „Szélpuskával találtam meglőni az német inasnak kezét, nem is reménlvén, hogy puskapor nélkül oly hatható legyen az golyóbis, csak az párától.” A szélpuska nem lehetett széles körben használt vadászfegyver a XVII. században, a grófnak is valószínűleg ez volt az első találkozása a típussal
Pieter Bruegel: Vadászok a hóban, 1565
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Nagy-Britannia](/ih0Ax/label/.cut-640x400/122.jpg)
Nagy-Britannia
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban
- Plagizálástól tartott a Yesterday című dal megírása után Paul McCartney
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- Filmre vették a németek a brit repülőgép-hordozó elsüllyesztését
- Előadásmódja miatt először csak kalózrádiók sugározták Tom Jones slágereit
- Felejthetetlenné vált Einstein szemináriuma a holográfia feltalálójának
- Példás jelleme népszerűvé, betegsége végül uralkodásra alkalmatlanná tette III. Györgyöt
- Száz év után derítették ki, hogy valóban megtörtént a II. Vilmos császár életére törő küldetés
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap