De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
2024. február 18. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Hegyi forrásvíz Róma szívében
A rómaiak vízimádók voltak, a birodalom városaiban ezrével építették a szökőkutakat, a fürdőket és az utcai kutakat – nem csoda, hogy a milliós lakosságú birodalmi központban alig voltak járványok az ókorban.
A római mérnökök, hogy biztosítsák az igényeket, szabványosított ólomcsöveket fektettek le, s magas akvaduktokat építettek, amelyeken a megfelelő nyomás juttatta célba a vizet.
Bár akvaduktokat nem a rómaiak építettek először, műszaki tökéletesítésük nekik köszönhető. Precíz mérnöki munka kellett ugyanis ahhoz, hogy pusztán a gravitáció segítségével bevezessék az akár száz kilométerre lévő folyók vagy források vizét a városba.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
A vízvezetékeknek hála Rómában az egy főre eső vízfogyasztás elérte a napi 500 litert. Csak összehasonlításképpen: a 2018-as adatok szerint ez Nagy-Britanniában csupán 125 liter volt fejenként.
A birodalom területét széltében-hosszában behálózták a vízvezetékek Afrika sivatagjától a germán területekig és a ködös Britanniától a forró Szíriáig. Az ókori Róma 11 akvaduktja napi 800 ezer köbméternyi, szigorúan ellenőrzött és osztályozott vizet juttatott a városba.
Róma legrégebbike a Kr. e. 312-ben építtetett, 16,4 kilométeres Aqua Appia, az egyik leghosszabb és legízletesebb vizet hozó pedig a Kr. e. 140-re elkészült Aqua Marcia volt, amely a 90 kilométerre lévő Aniene-völgy vizét vezette a városba.
A történet szerint úgy keresték meg egykoron a megfelelő forrást, hogy olyan hegyi falvak után kutattak, ahol az embereknek tiszta volt a bőrük. A tiszta bőr ugyanis tiszta vizet jelent.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 17. A náci Németország jellemzői](/ih0Ax/label/.cut-640x400/808.jpg)
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20