2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Cukrozott szilvával dobálózó VIII. Henrik, avagy hét karácsonyi szokás a Tudorok Angliájából

2021. december 25. 09:48 Múlt-kor

Különleges karácsonyi szokásokból sehol nincs hiány, ahol az ünnepet megtartják – és ez az elmúlt korokra is igaz. Ezúttal a Tudor-kori Anglia karácsonya elevenedik meg, ahol a Mikulás sajátos formát öltött, a vendégsereg pedig türelmetlenül várt a disznófejből készült kocsonya tálalására.

A tizenkettedik napon
Az ünnep tizenkettedik napjának kaotikus állapotai David Teniers festményén

Karácsony előtt nem volt ünnepi a hangulat

A 16. századi Angliában a karácsony előtti 40 nap, azaz az advent a vezeklés ideje volt, amelynek során a jó keresztények lélekben felkészültek Krisztus eljövetelére. A hívőknek bűnbánatot kellett tanúsítaniuk, és böjtöltek – nem ehettek húst, tojást és sajtot. A lakomázás karácsony napján kezdődött, amire már a böjt alatt felkészültek ennivalóval. A lakoma így jóleső változás volt a több mint egy hónapos korlátozott étrend után.

A karácsony valóban 12 napig, vagy ennél is tovább tartott

Ahogy a „Twelve Days of Christmas” („Tizenkét nap karácsony”) című dalban is szerepel, hagyományosan csaknem két hétig tartott az angolszász kultúrában a karácsonyi ünneplés – ma ez már szinte elképzelhetetlen lenne. A hagyomány a 9. századból ered, amikor Nagy Alfréd király törvénybe iktatta az egyházi lakomák megtartását. Azt parancsolta, hogy karácsony napja és az azt követő 12 nap is legyen ünnepnap – ez abból a hitből eredt, hogy a három napkeleti bölcs ennyit utazott, hogy láthassák az újszülött Jézust. E 12 nap során szabad embert tilos volt munkára fogni. A közrendűek igyekeztek kihasználni ezt az időt – amennyire tudták – a pihenésre, míg a nemesek dúskáltak a finom falatokban és más kellemes élményekben.

Karácsonykor megelevenedtek a rémtörténetek

A Tudorok idején már régi hagyomány volt, hogy szellemtörténeteket mesélnek egymásnak az emberek a tűz mellett a sötét téli estéken. Régóta élt az a hit, hogy az élők és a holtak világa közötti határvonal a téli napforduló idején, az év leghosszabb éjszakáján elhalványul, ezért a holtak szellemei ilyenkor az élők között járhatnak. Ez természetesen csak fokozta a borzongást.

A télapó egy kissé más formát öltött

A karácsonyt megtestesítő különleges személy – mint például a télapó vagy a kis Jézus – ebben a korban már bevett hagyomány volt az angolok körében. A régi szászok körében „Tél Király” vagy „Idő atya” képében köszöntötték a telet, míg az angol kultúrára szintén jelentős hatást gyakorló skandináv kultúrában maga Odin főisten (szász megfelelője: Woden) hozott ajándékokat és sok szeretetet az embereknek jul alkalmával, amely a karácsony korábbi, pogány változata (napjainkban a skandináv nyelveken a keresztény karácsony neve is „jul”, míg az angolban – ritkábban – az archaikusabb „Yule” névvel is illetik a keresztény ünnepet).

A 16. század nagyobb, tehetősebb háztartásaiban a 12 nap lakoma és mulatás felett a „Zűrzavar Ura” („Lord of Misrule”) uralkodott jelképesen. Volt, hogy egy külön szereplő, „Karácsony kapitány” vagy „Karácsony herceg” („Captain/Prince Christmas”) személyesen is biztosította, hogy mindenki eléggé jól érezze magát. A Tudor-kori népi színdarabokban gyakori karakter volt „Karácsony atya” („Father Christmas”), aki zöld ruhában, groteszk maszkban és parókában őrjöngött körbe a színpadon, egy nagy bunkósbottal a kezében.

A legnépszerűbb karácsonyi étel a „brawn”, azaz a disznófej, illetve az abból készült kocsonya volt

A karácsonyi vacsorakor az angolok társadalmi osztálytól függetlenül fogyasztották az egyik legnagyobb szezonális kedvencet, a „brawnt”, amely összetételében igen hasonló az általunk ismert kocsonyához – a disznó kevésbé nemes részeiből, köztük a fejéből kioldott kollagénből és a benne foglalt húsdarabokból állt.

A gazdagabb háztartások fokozták az ízélményt: a karácsonyi vacsora első fogása maga a disznó egész feje volt, amelyet kicsontoztak és vagdalthússal töltöttek meg, mustárral leöntve és fűszerekkel megszórva, gyümölcsökkel körítve (köztük a széles körben ismert almával a szájában), és rozmaringgal, babérlevéllel, vagy akár egy tiszafaágacskával díszítve, melyet tojásfehérjével vagy liszttel tettek havas kinézetűvé. A tálat vagy a gazdaság vezetője, vagy maga a családfő vitte be ünnepélyesen az étkezőterembe. E hagyományos fogás a királyi udvarban egészen Viktória királynő uralkodásáig bevett volt.

VIII. Henrik karácsonykor több mint 1000 embert vendégelt meg udvarában

Az uralkodónak a karácsony 12 napja alatt kötelező volt megnyitni udvarát, ezért hatalmas lakomákat tartott és sokakat vendégelt meg – a gazdagok és hatalmasok így hálálták meg az alattvalók szolgálatait. Habár az 1933-as „VIII. Henrik magánélete” című filmben Charles Laughton által alakított Henrik csirkével dobálózott lakomáján, a valóságban mindenki betartotta az udvari etikett szabályait – egyetlen alkalom ismeretes, amikor VIII. Henrik unatkozni kezdett, és cukrozott szilvákkal kezdte el dobálni vendégeit.

Az ajándékozás nem karácsony napján, hanem újévkor zajlott

Első uralkodási évében, 1509-ben VIII. Henrik mai áron 400 000 fontot (144 millió forintot) költött ajándékokra. Az ajándékozás a római saturnalia ünnepéből eredt, azonban a téli napforduló ünnepéről az idők során áttevődött az újév ünnepére. A 16. századi Angliában az ajándékok voltak az újévi ünnep legfontosabb részei, és az uralkodói körökben óriási politikai jelentőséggel is bírtak. 1532-ben, miután elküldte magától első feleségét, Aragóniai Katalin királynét (akitől el kívánt válni), Henrik szeretőjétől, Boleyn Annától elfogadta az ajándékokat, a Katalin által küldötteket azonban visszautasította, és megparancsolta neki, hogy a jövőben se küldjön többet, ugyanis már nem ő a törvényes férje.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
„Karácsony atya” („Father Christmas”)A legendás király, Nagy Alfréd Samuel Woodforde festményénVIII. Henrik karácsonykor – többnyire – nem szegte meg az etikettet
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár