Csángó társasjátékkal gyarapodott a Néprajzi Múzeum

2022. augusztus 8. 13:20 MTI

A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület „Naputánjáró” társasjátékával gazdagodott a Néprajzi Múzeum demonstrációs gyűjteménye múlt hét csütörtökön. A játék készítőinek kiemelt célja, hogy a játékosok minél jobban megismerhessék Csángóföld településeit, az ott élők kulturális örökségét.

Csángó házaspár 1931-ből (Trunk, Románia) – a kép forrása: Néprajzi Múzeum

Korábban

A moldvai csángó magyarok hagyományosan évente egyszer hallgathatnak magyar nyelvű misét, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, Kácsikán. Ehhez a jeles naphoz kapcsolódóan adta át múlt hét csütörtökön a 15 éve alapított Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület a 11 éve készült „Naputánjáró” társasjátékának utolsó bontatlan példányát a múzeumnak – tájékoztatta a Néprajzi Múzeum csütörtökön az MTI-t.

„A Néprajzi Múzeum gyűjteménye az elmúlt 150 évben is jelentős moldvai anyaggal gazdagodott, a most befogadott társasjáték viszont máshogy különleges. Ezúttal nem a csángó magyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul” – írták a közleményben.

Felidézték, hogy a Naputánjáró (napraforgó) az első jelentős csángó költő, Lakatos Demeter születésének 100. évfordulójára, 2011 novemberére készült el Albert Zoltán Máté ötlete nyomán, Iancu Laura költő és néprajzkutató tudományos közreműködésével. Az önkéntes alapon elkészített játék a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös kiadásban jelent meg. A társasjátékot a nagy sikerre való tekintettel 2012 februárjában utánnyomták. A játékból 2-2 példány került a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett iskolákba, valamint számos hazai oktatási intézménybe is.

A társasjáték (kép forrása: Néprajzi Múzeum)

A közlemény szerint a 12 éves kortól ajánlott játék egy „csángós” mesével kezdődik. A játékosok ezután a keménytábla stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi részét, útközben 100 könnyű és 100 nehéz kérdés segítségével ismereteket szerezhetnek a moldvai csángó szavakról, kifejezésekről, valamint különböző témakörökben (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, irodalom, művészetek) mélyülhetnek el. A készítők célja, hogy a játékosok minél jobban megismerhessék Csángóföldnek a játékban szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét. A Naputánjáró iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható.

Mint a közleményben olvasható, a felajánlás időpontja üzenetértékű, a moldvai magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15., mivel hosszú ideje évente csak ezen a napon van az egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise Kácsikán.

Hozzátették azt is, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok által hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban feldolgozott területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti kérdésekhez. A játékban szereplő települések szinte mindegyike, egy-egy dallam vagy szőttes erejéig megjelenik a gyűjteményben Pusztinától Szabófalváig, Jászvásártól Külsőrekecsinig.

Csángó magyar kislány ünneplő ruhában, 1964 (Lészped, Románia) – kép forrása: Néprajzi Múzeum

Ez azért is kiemelkedő a közlemény szerint, mert a néprajzi gyűjtés feltételei hosszú ideig nem voltak kedvezőek. A kezdeti néprajzi kutatások elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángó magyarok iránti érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos darabot, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában, közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.

A gyűjtések az 1910-es években kezdődtek. A korai időszakból a legértékesebb anyagok a Bartók és más gyűjtők által fonográfra rögzített népzenei alkotások. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka, amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította.

Az összegzés szerint a Néprajzi Múzeum jelenleg közel 700, Moldvából származó műtárggyal rendelkezik, köztük 17 teljes viselettel és jelentős számú népi vallásossághoz kapcsolódó tárggyal. Az intézmény több tucat kéziratot őriz, főleg folklóradatokat, de fellelhető a Kézirattárban Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület névadójához köthető tanulmány is. A Hangtárban 400 feletti dallam került eddig nyilvántartásba, valamint jelentős fotóanyag, több sorozat színes dia van a Fotótárban. A Néprajzi Múzeum kiállításaiból sem hiányoznak a moldvai tárgyak: a Kerámiatérben jelenleg gorzafalvai kerámiákat tekinthetnek meg a látogatók.

A most beérkező társasjáték ugyanakkor nem a múzeum műtárgygyűjteményébe, hanem a demonstrációs gyűjteménybe kerül. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy múzeumpedagógiai célok mentén továbbra is betöltse eredeti funkcióját. A közlemény szerint a múzeum a későbbi digitális fejlesztés jogát is megkapta. A Néprajzi Múzeum várja azon önkéntesek jelentkezését, akik elkészítenék a játék internetes változatát.