„Csaknem biztosan” valódi Caravaggio a padláson talált festmény

A több mint 400 éves festményt 2014 áprilisában egy csőtörés nyomán fedezték fel egy Toulouse környéki házban, ahol 150 évig rejtőzködött. Elvitték egy toulouse-i becsüshöz felmérni, aki Eric Turquin párizsi szakértő irodájának segítségét kérte. A festmény a bibliai Juditot ábrázolja, aki Bethulia városában élt. Judit a várost körülzáró Holofernész asszír hadvezér táborába ment, és a hadvezér kegyeibe férkőzött, majd lefejezte őt. Kedden Párizsban sajtótájékoztatón mutatta be a képet Turquin, aki szerint a különleges fény, a Caravaggióra jellemző energia, a biztos kézvezetés, a javítások hiánya és az alkalmazott technika arra utal, hogy a festmény valódi. Határozott véleménye ellenére Turquin elismerte, hogy a képről "mindig is több lesz a vita, mint a szakértői vélemény".

Osztja a kép eredeti voltával kapcsolatos álláspontot az egyik legjelentősebb Caravaggio-szakértő, Nicola Spinosa volt nápolyi múzeumigazgató is, aki szerint a bibliai Juditot ábrázoló festmény "csaknem bizonyosan a lombard mester keze munkája, még ha erre soha nem is lesz cáfolhatatlan bizonyíték". Caravaggio alkotásaként a festmény piaci értéke 120 millió euróra tehető (37,4 milliárd forint) - közölte Turquin irodája.

Mina Gregori Caravaggio-szakértő szerint a kép nem valódi, de "a minősége tagadhatatlan". Két Caravaggio szakértő, akikkel Turquin konzultált, szintén úgy vélte, hogy a festmény Louis Finson, Caravaggio kortársaként ismert németalföldi festő alkotása, aki Olaszországban is alkotott és ismerte Caravaggiót. Finson műkereskedő is volt, számos Caravaggio-alkotásra tett szert, amelyekről másolatot készített - magyarázta Eric Turquin.

Finson készített másolatot Caravaggio Judit és Holofernész című festményéről, amely ma egy olasz bank tulajdonában van, és egy nápolyi kiállításon látható. Turquin szakértői csoportja szerint Finson 1617-ben írt végrendeletében szerepel is a két Judit témájú festmény. Caravaggio Judit és Holofernész című festményét évszázadok óta eltűntként tartják nyilván.

Az ügyet jól ismerő személyek azt mondták az AFP-nek, hogy jelentős műről van szó, akár Caravaggio, akár más festette azt. Rámutattak, hogy Caravaggio "problémás" festő az eredetiségkutatást illetően. Képeit nem szignálta, és sok a másolat. "A művészettörtént nem egzakt tudomány, az eredet megállapítása utalásokon, jeleken alapul és több évig is eltarthat, és még az is megtörténhet, hogy soha nem ad választ a kérdésre".

A francia kulturális minisztérium megtiltotta, hogy a szakértői vizsgálatok előtt elhagyja Franciaország területét az olajfestmény. A tárca március 31-én kelt rendeletében "elutasította az exportengedély kiadását a Michelangelo Merisinek, közismert nevén Caravaggiónak tulajdonított Judit és Holofernész című festményre". Az 1600-1610 között készült festményt "a közelmúltban fedezték fel újra, nagy művészi értéke van, és Caravaggio eltűnt festményeként lehet azonosítani" - közölte a minisztérium. A festményt a továbbiakban a Louvre művészettörténészei fogják vizsgálni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése