Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban
2021. április 21. 11:56 MTI
Egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek Törökországban, akik szerint az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.
Korábban
Az 1800 éves arénát tavaly nyáron fedezték fel a délnyugat-törökországi Aydın tartománybeli Mastaura ókori város dombjai között. Az építmény hatalmas központi küzdőterét az elmúlt évszázadokban föld és növényzet töltötte fel - olvasható a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A projektet vezető Sedat Akkurnaz, az Adnan Menderes Egyetem archeológusa és Mehmet Umut Tuncer, a tartomány kulturális és turisztikai illetékese szerint az amfiteátrum nagy része a föld alatt van és a látható részeit is bokrok, valamint fák borították.
A szakemberek tavaly ősszel hozzáláttak a terület megtisztításához és az építmény állapotának megóvásához.
Megállapították, hogy az aréna nagyjából a Kr. u. 200-ból való, vagyis a Severus-dinasztia uralma idején építették, amikor Mastaura jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Az aréna föld alatt lévő szerkezetének jelentős része jó állapotban maradt fenn. A föld feletti szerkezet nagy része ugyan összeomlott az évek alatt, de még mindig kivehető a nézőtér sorainak egy része, a gladiátorküzdelmek helyszíne és a külső támaszfalak egy része.
A régészek szerint 15 ezer - 20 ezer ember férhetett el a nézőtéren. Összehasonlításképpen a római Colosseum nagyjából 50 ezer fő befogadására volt alkalmas.
A most feltárt aréna külső falai 25 méter magasak, központi küzdőtere nagyjából 40x30 méteres volt.
A szakemberek szerint kisebb méretei ellenére a mastaurai arénában valószínűleg ugyanolyan véres összecsapások szemtanúja lehetett a közönség, mint a római Colosseumban. Az építményben külön részek voltak a várakozó gladiátorok számára, valamint a „VIP-nézők” szórakoztatására.
„Anatóliában és közvetlen szomszédságában mostanáig nem fedeztek fel hasonló amfiteátrumot” - jegyezték meg a szakemberek, hozzátéve, hogy az aréna feltehetőleg a térség minden szegletéből vonzotta az érdeklődőket.
A kutatók az építmény megtisztítására és megőrzésére fognak fókuszálni a következő időszakban, valamint megkezdték a szerkezet lézeres felmérést, hogy egy virtuális háromdimenziós képet készíthessenek róla. Ezt követően geofizikai méréseket fognak végezni, hogy feltérképezzék az aréna föld alatt lévő részeit.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap