Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai

Török hárem

Nők Szultanátusa

Az Oszmán Birodalom, ha változó sikerrel is, de több mint hét évszázadon keresztül játszott meghatározó szerepet a világtörténelemben; hatalmát Kis-Ázsián, a Balkánon, a Fekete-tengeren és a Közel-Keleten keresztül egészen a Kaszpi-tengerig kiterjesztette.

Az 1299 és 1326 között uralkodó I. Oszmán szultán által alapított birodalom különleges pályát futott be. Hanyatlásának pontos okai még ma is kutatások és tudományos viták tárgyát képezik.

Egyes vélemények szerint az 1571. október 7-i lepantói csatát követően köszöntött be a birodalom hanyatlásának időszaka, de ez csak részben felel meg a valóságnak. Az újabb földterületek megszerzése elengedhetetlenül szükséges feltétel volt a túlélés szempontjából egy olyan birodalom számára, amely nemcsak pénzzel, hanem földbérleti szerződésekkel, úgynevezett timárral is fizetett harcosai szolgálataiért.

A megsemmisítő lepantói vereséget követően azonban a török terjeszkedés – főként a tengereken – veszített lendületéből. Mindazonáltal a bonyolult oszmán birodalmi gépezet megbénulását nem lehet egyetlen vereséggel magyarázni.

A lepantói csata

A 17. század első felének gazdasági válsága (az államcsődhöz nagyban hozzájárult a török valuta magas inflációja, amely az amerikai ezüst mediterrán térségbe történő beáramlásának volt betudható), majd a Velence ellen, Kréta szigetéért folytatott hosszú háború (1645-1669) rendkívüli módon megnehezítette az Oszmán Birodalom gazdasági-pénzügyi helyzetét.

Mindeközben a közigazgatásban a korrupció, a klientúra-építés, valamint a szultánok és a különböző tisztségviselők, miniszterek (vezírek) vezetésre való alkalmatlansága politikai instabilitáshoz vezetett. Ráadásul az egymást keresztező hatalmi törekvések is jelentősen hozzájárultak a központi hatalom meggyengüléséhez, és a válságtényezők együttesen a hárem befolyásának növekedését, és az ún. Nők Szultanátusának megalakulását eredményezték, amelynek hatalma az 17. század közepén érte el csúcspontját.

A Konstantinápolyban akkoriban uralkodó fejetlenség könnyen tetten érhető néhány számadat megvizsgálásával. A 17. század folyamán kétszer annyi szultán uralkodott, mint a 16. században, és a katonák száma is megduplázódott 1595 és 1652 között.

Csupán az 1640 és 1656 közötti időszakban a fizetett tisztségviselők száma 60 ezerről 100 ezerre nőtt, 1644 és 1656 között pedig 18 nagyvezírtett szert a legfelsőbb kormánytisztségekre, valamint ugyanennyi kapudán pasa (tengernagy) jutott el a flotta élére.

Ez meglehetősen magas szám, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a birodalom virágkorában Hayreddin Babarossa 1533-tól 1546-ig állt a flotta élén, Ibrahim pasa pedig 1523-tól 1536-ig kormányozta nagyvezírként a birodalmat.

1. Nők Szultanátusa
2. A selyemzsinór hatalma
3. Köszem szörnyű halála

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is