2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Csak a 20. század második felében fedezték fel újra Gustav Mahler zsenialitását

2020. július 7. 13:37 MTI

Százhatvan éve, 1860. július 7-én született Gustav Mahler, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, a budapesti Operaház egykori igazgatója.

Gustav Mahler
Kép forrása: Wikimedia Commons

A csehországi Kalischtban (ma Kaliště) jött a világra, középosztálybeli zsidó családban. Zenei tanulmányait Bécsben végezte, közben Anton Brucknertől is vett magánórákat. Húszéves korától vezényelt a Monarchia különböző városaiban, majd 1888-ban Beniczky Ferenc intendáns hívására elvállalta a budapesti Operaház igazgatói posztját.

A magyar fővárosban eltöltött két és fél év alatt rendkívüli érdemeket szerzett a művészi és anyagi fegyelem megszilárdítása terén, felpezsdítette a zenei életet. Többek között ő tűzte először műsorra Wagner Ringjének első két darabját, 1889-ben pedig Meyerbeer Hugenották című operájának különleges változatát mutatták be, mert Mahler az utolsó felvonást elhagyta.

Az öntörvényű művész tevékenysége azonban – ahogy élete során mindig – heves vitákat váltott ki, s miután szűkítették hatáskörét, beleszóltak műsorpolitikájába és antiszemita támadások is érték, lemondott tisztségéről.

Ezután Hamburgban, majd 1897-től a bécsi operaházban dolgozott, ezen állás elnyerése érdekében áttért a keresztény vallásra. Szakmai elképzelései és származása miatt azonban itt is egyre többen támadták, ezért 1907-ben innen is távozott és 1910-ig a New York-i Metropolitan Operában dirigált.

A legenda szerint itt bemutatkozáskor figyelmeztették, hogy az intézmény zenekara messze elmarad a bécsi szinttől, mire Mahler azt válaszolta: „Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester”.

1902-ben elvette az alig 22 éves Alma Schindlert, de viszonyuk gyorsan megromlott. Mahler úgy vélte, csillogó elméjű, művelt és társaságkedvelő feleségének egyetlen feladata az ő boldoggá tétele, de az asszony ennél többre vágyott. Alma később olyan művészek múzsája lett, mint az építész Walter Gropius, a festő Oskar Kokoschka és a költő Franz Werfel, de haláláig ápolta Mahler örökségét.

A tökéletességre törekvő Mahler operaigazgatóként az előadások minden részletét megszabta, így például – szakítva az addigi mereven pózoló stílussal – még az énekesek kéz- és fejtartására nézve is voltak utasításai. Karmesterként szigorúan tartotta magát a partitúrához, olykor szinte őrjöngve követelte a tiszta hangokat a zenészektől és az énekesektől – de az is igaz, hogy minden véleményt meghallgatott, s kész volt változtatni elgondolásain.

A romantikus szimfónia az ő kompozícióiban jutott fejlődésének végpontjáig, zenéjében a későromantika líráján kívül érezhető a bécsi klasszikusok hatása és vonzódása a népköltészethez, s olyan komponistákra hatott, mint Schönberg, Sosztakovics és Benjamin Britten.

Műveit több tételből építette fel, kitágítva időtartamukat és zenei eszközárukat. Leghíresebb műve a VIII. szimfónia, amelynek bemutatóján 858 énekes és 171 zenész működött közre, a gigászi apparátus miatt ritkán játszott művet ezért is emlegetik Ezrek szimfóniája néven. Tizedik, utolsó szimfóniáját már nem tudta befejezni, sőt a kilencedik szimfónia ősbemutatóját is halála után több mint egy évvel tartották.

Dalciklusai közül a legismertebb a saját szövegére íródott Egy vándorlegény dalai, A fiú csodakürtje és a kislánya halála után befejezett Gyermekgyászdalok (ennek egyik darabjának eddig ismeretlen kézirata 2017-ben, Münchenben került elő). Életművében különleges helyet foglal el „a halál jegyében fogant”, kínai versekre komponált Dal a Földről, a romantika eredményeinek és ellentmondásainak összefoglalása, egyben egy új zenei világ előhírnöke.

Mahler 1911. május 18-án halt meg Bécsben, szívbetegség következtében. Művei a náci Németországban nem szólalhattak meg, zenéjét csak a múlt század második felében fedezték fel ismét. Claudio Abbado olasz karmester kezdeményezésére 1986-ban alakult meg a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar, a bécsi központú együttesbe Európa valamennyi országából érkeznek muzsikusok.

Budapesten 2005 óta rendeznek évente Mahler-ünnepet, egykori Teréz körúti lakhelyét emléktábla jelzi, portréját születésének 150. évfordulóján vatták fel az Operaházban. Halálának centenáriumán Lipcsében a világ vezető zenekarai tizennégy koncerten adták elő valamennyi szimfóniáját és a Dal a Földről című művét.

Egy 2016-ban megjelent kötetben Mahler 250 levelét, levelezőlapját, telegramját gyűjtötték össze, melyeket harminc év alatt 35 különböző partnernek, mások mellett a zeneszerző Richard Straussnak küldött. Ugyanebben az évben zenei kéziratok esetében rekordáron, 4,5 millió fontért (1,65 milliárd forintért) kelt el II. (Feltámadás) szimfóniájának kézirata a Sotheby’s londoni árverésén.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár