Német és magyar polgárok viszálya zavargássá változik Budán

2004. szeptember 13. 12:06

Budán - az éppen ülésező országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály, több évtizedes múltra tekintett vissza. A város vezetése a német távolsági kereskedők kezében volt, velük szemben egyre határozottabban lépett fel a hatalom megosztására törekvő magyar párt. A német tanácsurak a magyar lakosság igényeinek leszerelésére a Nagyszombatról Budára költözött, magyar származású Farkas Lászlót, a nürnbergi Kamerer Ulrik vejét választották meg bírónak. A magyarok élén álló György deákot pedig saját híveivel üldöztették el a városból. A magyar párt új vezetőjét, János ötvöst titokban elfogatták, megkínozták, majd meggyilkolták, a holttestet pedig a Dunába dobták. Miután testét az ár partra vetette, elszabadultak az indulatok. A feldühödött magyar polgárok a város szőlőiben dolgozó napszámosokkal a német kereskedők házaira támadtak - a szintén gazdag zsákmányt kínáló olasz boltok ugyanakkor sértetlenek maradtak. A mozgalmat leverték, a város vezetősége azonban átalakult: a tanácsot ettől kezdve 50-50 magyar és német polgárból álló testület választotta. A tanácstagok fele magyar, fele német volt, a bírói tisztet egyik évben magyar, másik évben német viselte. A felkelés hatása az országos politikában is érezhető volt: az országgyűlésen megjelent köznemesség idegenellenes javaslatait a budai fegyverzajban a király és környezete nem merte visszautasítani. Így azok bekerültek Albert törvényébe.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése