2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Digitalizálják a világ legrégibb Bibliáját

2005. március 23. 09:02

A hamarosan interneten is lapozható mű választ adhat a Szent Könyv keletkezésének és kialakulásának számos vitás kérdésére.

Az első és negyedik század közt készült görög eredetű Codex Sinaiticus (Sinai-kódex) sokáig az egyiptomi sivatagban a Sinai-hegy lábánál található Szent Katalin kolostorban pihent, ám az 1800-as évek közepén az odalátogató európai és orosz turisták és különböző kutatók több darabra bontották, egyes részeket eltávolítottak belőle. Most azonban angol, német, orosz, egyiptomi és amerikai kutatók közös együttműködésével négy éves projektet indítottak, hogy egyesítsék a különálló szövegrészeket, és azok az interneten mindenki számára elérhetők legyenek. `A Codex a kereszténység egyik alapdokumentuma és egyedülálló szimbóluma is egyben` - mondta el a kezdeményezés kapcsán John Tuck, a londoni British Library Brit Gyűjteményének vezetője. A kézirat egyesítése és digitalizálása pedig szerinte `a tudomány nagy dobása`.

 

Az eredeti iratokat azonban csak a kiválasztott kevesek érhetik el. A kutatóknak ugyanis mindenképp tanulmányozni kell majd azokat az összeillesztés során, és azért is, hogy megállapíthassák milyen hatással volt ez a könyv a modern Biblia kialakulásának folyamatában. A kutatók Associated Pressnek tett bejelentése alapján olyan szövegeket is bevonnak majd a vizsgálatba, melyek valószínűleg a kódex legrégibb összetevői, és alig 45 évvel Krisztus halála után vetették őket papírra. A kéziratok tehát annyira különlegesnek számítanak, hogy az elmúlt 19 év során összesen négy kutató kapott engedélyt azok Londonban található darabjainak kézbevételére - mondta el Scott McKendrick, a British Library középkori és annál korábbi kéziratokért felelős részlegének vezetője.

 

Most azonban hamarosan a nagyközönség is egész közelről tanulmányozhatja majd a szent sorokat. A szöveget történeti és magyarázó jegyzetek kísérik majd, így nyomon követhetik majd az olvasók, hogy bizonyos részek hogyan és - talán ez lehet a fontosabb - miért változtak meg a későbbiekben. "Tulajdonképp a szerkesztés módja az, ami igazán érdekes lehet. Mi az a folyamat, ami elvezet odáig, hogy elvégezzék ezt vagy azt a változtatást? Azaz: egyszerűen csak szerkesztési elvek érvényesültek, vagy volt-e ennek teológiai háttere is, és ha igen, akkor pontosan milyen okokat sorakoztattak fel a szöveg kompilációjára?" - áll McKendrick nyilatkozatában.

 

A projektről film is készül, annak rendezője Ray Bruce szerint a leginkább Márk evangéliuma lehet a példája annak, mennyiben más a kódex szövege, mint a mai Bibliáé. A Kódexben ugyanis Márk evangéliuma ott ér véget, mikor megtalálják Krisztus üres sírját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár