Újabb Munch-festményeket loptak el Norvégiában

Edvard Munch (1863-1944) expresszionista stílusú festményei az elmúlt időkben gyakran kerültek műkincsrablók érdeklődésének középpontjába.

Tavaly augusztus 22-én leghíresebb műve, A sikoly egyik változatát lopták el az oslói Munch-múzeumból több tucat turista szeme láttára. Ugyanezen a napon ugyanebben a múzeumból elraboltak egy másik remekművet, a Madonnát.

A képeket azóta sem találták meg, annak ellenére, hogy túlságosan ismertek ahhoz, hogy eladhatók legyenek komolyabb műkereskedőknek.

Az 1893-ban készült A sikoly - egy rémülettől tátott szájú alak egy vérvörös ég előtt - a rémült világ jelképe lett később olyan szörnyűségekkel szemben, mint a holokauszt, az atombomba, és a terrorizmus. Napjainkban gyakran felhasználják eredeti formájában és montázs részeként is figyelmeztető-tiltakozó plakátokon is. Munch annak idején négy változatban festette meg a képet, egy másik verzióját 1994-ben szintén ellopták, s csak több hónap után került meg.

(Múlt-kor / MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók