75 éve halt meg Benz

Carl Friedrich Benz

Benz 1844. november 25-én született Karlsruhéban. Családja évszázadok óta kovácsmesterséggel foglalkozott, csak apja `szédült meg` és állt mozdonyvezetőnek. A kis Carl kétéves volt, amikor apja meghalt, a fiút ezután anyja egyedül nevelte. A pénztelenség miatt nem tudta befejezni gépészmérnöki tanulmányait, ezért lakatosképesítést szerzett. Első önálló próbálkozásait nem kísérte szerencse, gépalkatrészeket gyártó vállalkozása csődbe ment. Ekkor irányt váltott, és motorok fejlesztésével kezdett foglalkozni.

Már 1878-ban sikerült egy újfajta kétütemű motor prototípusát megalkotnia, amihez Douglas Clerk kétütemű motorját használta fel, de jelentős változtatásokat hajtott végre rajta. Clerk a benzingőz-levegő keveréket az üzemanyag-szivattyúban hozta létre, Benz viszont külön szivattyút használt a benzingőzhöz és a levegőhöz, s a keverék csak a dugattyúban alakult ki. 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett tovább. 1884-ben szerkesztette első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,8 lóerős, egyhengeres négyütemű motor hajtott. (Ekkor már Nikolaus Otto négyütemű motorra vonatkozó szabadalma Daimlerék révén érvényét vesztette.) A világ első ilyen benzinautójának már hűtője és differenciálműve is volt, Benz szíjhajtóműves áttételt és tömör gumi kerekeket alkalmazott.

Járműve Maybach és Daimler találmányától függetlenül jött létre, és főleg abban különbözött attól, hogy Benz automobilhoz illő karosszériát is tervezett, míg Maybach egy kismértékben átalakított lovaskocsiba szerelte motorját. Mindkét konstrukciót 1886-ban szabadalmaztatták, Benz 1896. január 29-én kapta meg motorkocsijára a 37 435. számú német szabadalmat - e napot lehet az autómobil születésnapjának tekinteni.

A jármű első nyilvános útjára 1886. július 3-án indult el - mellesleg a feltaláló tudta nélkül, felesége két fiukkal hajtott Mannheimből Pforzheimbe. Menet közben mindent megtett, hogy felhívja a figyelmet az alkalmatosságra: benzint egy patikában vett félúton, az elkopott fékbetétet pedig egy cipésszel cseréltette ki. Az "autók Ádámját" 1906-ban Benz jó hazafiként egy müncheni múzeumnak ajándékozta, hiába akarta megvenni sok pénzért az amerikai Henry Ford. A tábla felirata szerint a kiállítási tárgy "a ló nélküli közúti jármű újfajta modellje..., amely szervesen egyesíti a futóművet és a meghajtóművet".

A vetélytárs Daimlerrel ellentétben, aki licenceit Franciaországban értékesítette, Benz saját gyártásra törekedett. 1893-ban készült Viktoria nevű járműve, majd a Velo, egy viszonylag olcsó kétkerekű motorbicikli. 1894-ben már 67 autót sikerült eladnia, egy évvel később 135-öt. 1899-re a cég tekintélyes részvénytársasággá fejlődött, 572 kocsira talált vevőt, a választék kétszemélyestől 12 személyesig terjedt, sőt, versenyautókat is építettek. Benz 1901-ben tíz különböző modellt kínált az ötlóerős, kétülésestől a 20 lóerősig. Kocsijai azonban viszonylag lassúak voltak, a vevők sebességre vágytak, s Benz kénytelen volt visszavonni véleményét, mely szerint "az 50 km/h éppen elég"...

Benz 1906-ban hagyta ott a céget, hogy megalapítsa a C. Benz Söhne céget két fiával, Eugennel és Richarddal. Még megérte, hogy a Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, s így létrejött a Daimler-Benz AG, amely manapság leginkább a Mercedes-Benz autókról híres. A Daimler-Benz 1998-ban egyesült az amerikai Chrysler autógyárral, a DaimlerChrysler tavaly a világ ötödik legnagyobb gyártója volt.

A feltaláló 1929. április 4-én hunyt el Landenburgban, életének 84. évében, köztisztelettől és közmegbecsüléstől övezve. Még az is felmerült, hogy mértékegységet neveznek el róla: egy benz egy kilométer/órát jelölt volna. A terv azonban - stílusosan szólva - füstbe ment. A benzin viszont német és magyar nyelvterületeken hűségesen őrzi Benz nevét.

MTI