16. századi spanyol erődöt találtak Észak-Amerikában

Az észak-amerikai kontinensen a 16. századi spanyol előrenyomulás nyomait, illetve az első európaiak által az indián őslakosságra gyakorolt hatásokat vizsgálják.

Az észak-Karolinai Worry Crossroads közelében dolgozó régészek feltárásai szerint a spanyol katonák meghódították, és másfél évig uralták az Appalache-hegység déli lejtőit. A kutatók valószínűleg San Juan erődjének romjait találták meg, amit az ott tartózkodó spanyol felfedezők többször is említettek 1566 és 1568 között. Az előőrs szálláshelye az indiánok lakta Joara településhez közel található.

A kutatások szerint a spanyolok alig 18 hónapig éltek a területen, ám ez a rövid idő is jelentős váltást hozott a térség történelmében.

A spanyol katonák elsőként jelentek meg a kontinens belső területein, s behurcolták az indiánok számára végzetes vírusok és fertőzések első törzseit, melyek alaposan megtizedelték az ott élő lakosságot.  A későbbi angol kolonizációja előtt az indián lakosság kiirtása valamint a San Juanhoz hasonló települések kiürítésére hozott spanyol döntés nyithatták meg az utat.

Az angolok először 1587-ben próbáltak kolóniát létesíteni a Roanoke-szigeten - sikertelenül. Az első állandó települést Jamestown néven alapították 1607-ben, ahol idén már komoly előkészületek zajlanak a város három év múlva bekövetkező 400. születésnapjára.

Amikor az angolok beljebb hatoltak az indiánok a járványoktól legyengülve már vagy meghaltak, vagy az invázió elől elmenekülve elköltöztek. 

"Ha az észak-karolinai erődöket tovább tartották volna uralmuk alatt a spanyolok, lényegesen tovább kitarthattak volna az angolokkal szemben is" - mondta el a felfedezést irányító régész, David Moore a swannoai Warren Wilson College munkatársa. Moore és kollégái évtizedek óta keresik az észak-amerikai kontinensen a 16. századi spanyol behatolások nyomait, illetve az első európaiak hatását az indián őslakosságra. A kutatás során azt már korábban is tudták, hogy a spanyolok indián falvak mellé építkeztek, hogy könnyebben táplálékhoz juthassanak. Így indián településeket is kerestek.

A legismertebb spanyol expedíciót Hernando de Soto vezette a térségbe 1539-ben, ám tényleges útvonalát kevés dokumentáció őrzi. A kutatók ekkor az expedíció útvonalának ismert adatainak valamitn a környező indián települések helyeinek meghatározásával próbáltak továbbindulni a spanyol erődök megtalálása felé. A kutatócsoport egyik tagja körülbelül 20 évvel ezelőtt egy későbbi 1566-os expedícióról is talált feljegyzéseket, melyet Juan Pardo kapitány vezetett. Az emlékiratot Juan de la Vandera, az expedíció krónikása vetette papírra. Az út célja az volt, hogy Santa Elena spanyol erődjéből (ma Parris-sziget, Dél-Karolina) utat találjanak Mexikó spanyol aranybányái felé. Az emlékiratot a már ismert információk mellé helyezték, és ezek elméletben együtt rajzolták ki a spanyol útvonalakat és az indián településeket.

Az 1980-as évek elején egy Robin Beck nevű diák talált pár leletet Worry Crossroads-nál, amit elvitt a kutatóknak.

A kutatók a leletek vizsgálata alapján Joara indián települését azonosították, ahol már eleve egy spanyol erődöt sejtettek a közelben. Az ide összpontosított régészeti kutatás nem sokkal később a közeli mezők egyikén négy épület nyomait tárta fel, melyekről bebizonyosodott, hogy San Juan erődjének romjai.

Egy primitív lőfegyver, olajtároló edény maradványai s más leletek alapján Moore állítja, ezeket a "spanyolok sosem használtak volna az indiánokkal folytatott kereskedelemben". Ettől még az észak-amerikai spanyol jelenlét egyelőre csak spekuláció marad, ám San Juan erődjének felfedezése az első lépés lehet azon az úton, melyen a többi erőd maradványaira is rábukkanhatnak majd. A kutatók jelenleg negyedik éve dolgoznak a területen, és idén a munkálatok során egy ötödik épület romjaira is rábukkantak. Az ásatás és a spanyolok utáni kutatás jövő nyáron folytatódik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2021

• Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk
• Báthory Erzsébet vérszomjas legendája
• Lucrezia Borgia mítosza
• Boszorkányok és tortúrák
• Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban
• Georges de La Tour Magdolnái
• Kumibri, az életmentő vízibüfés
• Temesújfalu kastélya
• A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant