Szalay László, a reformkor történetírója
2004. november 26. 22:19 Megyesi Csaba
Történetírói munkássága
Szalay történetírói munkássága a magyar történelem majd kilenc évszázadát fogja át. Történetírásában értékesítette fiatalkori tanulmányait, munkáit jellemzi az előadás nyugodt, tárgyilagos hangja, mely a tények bemutatásával tárja fel a mozgatórugókat. Hogy történetírói munkáját óvja, általában stílusának egyszerűsítésére törekedett, de helyenként mégis, mint elbeszélő jelentős hatást gyakorol az olvasóra.
A régi magyar történetírásról, történetírókról tisztelettel és talán túlzó tapintattal szólt. Egyes személyek ellen emelt pro és kontra kortársi vádak felsorolásánál óvakodik a személyes állásfoglalástól. Nem vezeti rokonszenv, nem keres a dolgok mögött folt nélküli eszményt. Mindezt a tárgyilagosságot aktív politikai szereplés és egy nagy nemzeti katasztrófa után sikerült megtartania. A régiekhez képest ő már modern elveket vall. Nézete, hogy a történeti kutatásban mindig az eredeti forrásokhoz kell visszanyúlni, módszereit a gondosság mellett az óvatosság is jellemzi. Nem áldozta fel a megbízhatóságot az érdekesség kedvéért. Ranke követője volt, ezt maga is elismerte. A történeti személyek jellemrajzának, egyéni cselekvések rejtett motívumainak feltárásában Szalay jelentékeny író. Jellemrajzai nemcsak nézőpontjuk szerint értékesek, hanem sokszor stílusuk is magával ragadó. Legtöbbször mégsem tudja a történelmi alakokat emberközelbe hozni, mert ezek az alakok nála magas talapzaton állnak, megközelíthetetlenül.
Fő műve, a Magyarország története 27 könyvre tagolódik. Nem a királyok az irányadók, hanem a nagyobb jelentőségű politikai fordulópontoknál húzza meg a határvonalat. Helyreigazít, kijavít, elsősorban a jogi, társadalomtörténeti, és közigazgatási fogalmak tisztázására törekszik. Munkája tükrözi az európai viszonyokról szerzett benyomásait, kiábrándultságát, és jövőről alkotott elképzeléseit. Kora magyar társadalmának kérdéseire próbálta a múltban fellelni a választ. 1855-ös hazatérése után példátlan szorgalommal kutatta át a levéltárakat, és ez meglátszik 5-ik és - halála miatt csonkán maradt - 6-ik kötetén, amelyek 1707-ig vezetik az olvasót: példátlanul gazdag az újonnan felkutatott okleveles anyag.
Az Árpádokat még szinte krónikás egyszerűséggel jellemzi, érdeklődése ebben a korban inkább az intézmények felé fordul. Különösen a jogi fejlődést kíséri figyelemmel, a törvényhozó hatalom formálódásának mozzanatait kíséri nyomon. Az összehasonlító jogtörténet alapos ismeretének birtokában könnyedén felismeri, hogy az intézmények fejlődésében hogyan ötvöződik össze a régi az újjal. Különösen a megye érdekelte őt, az autonómia kifejlődését kísérte nyomon II. Ulászlóig.
Szalay jelentőségét az alkotmány- és jogtörténet terén már Pauler Gyula is kiemelte: "Szalay, történetíróink közt az első, ki a középkor szellemét teljesen, és talán máig [1879-ig] legtisztábban felfogta". Elsőrendű kötelességének tartotta a magyar alkotmány önállóságát hangsúlyozni, az osztrák önkényuralom alkotmány- és törvényellenes voltát kimutatni.
Történetírásának feudális vonása, hogy távol esik érdeklődésétől a gazdaságtörténet és a kulturális fejlődés rajza, figyelme elsősorban a külpolitikai vonatkozásokra, az alkotmány- és jogtörténeti részletekre, és némi hadtörténetre terjed csak ki. A gazdaságtörténet az ő korában még nem tekintett vissza régi múltra, ez nálunk körülbelül az ő munkásságával egy időben fejlődött ki. A történetírói munka összképének teljességének kialakításához - talán ezért is - hiányzott nála a gazdasági motívumok fejlődésének nyomon kísérése.
Forrás:
Halász Gábor: Szalay László
Antalffy György: Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.