A vörösterror 133 napja

Rendeletet hoznak az ünnepek betartásáról

2004. szeptember 13. 12:06

A felvilágosodott abszolutizmus a maga célratörő felfogásával haszontalannak érezte a barokk katolikus vallásosság számos külsőségét, különösen a szentek kultuszához kapcsolódó nagyszámú ünnepet. III. Károly király 1720-ban még éppen az ünnepek kötelező megtartásáról adott ki rendelet, és megbüntette azokat, akik az ünnepet munkával `megsértették`. A Helytartótanács 1754. január 11-i rendelete szerint az ünnepet megszegő nemesembert pénzbírsággal, a jobbágyot viszont deresre húzással kell büntetni. Ez a rendelkezés elsősorban - a katolikus szentek ünnepeit természetesen meg nem ülő - protestánsok ellen irányult. Mária Terézia 1751-ben még a katolikus ünnepek megtartására kötelezte a protestáns alattvalóit is. 1754-ben azonban a királynő már arra kérte a pápát, XIV. Benedeket, hogy korlátozza a kötelező ünnepek számát, mert a túl sok ünneplés henyélésre és mulatozásra sarkallja a népet. A pápa rendelete alapján, Magyarországon ezentúl csak a karácsony, újév, vízkereszt, az úr mennybemenetele, úrnapja, gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Szűz Mária fogantatása, Szent Péter és Pál, valamint a mindenszentek, illetve a helyi védőszent - általában búcsúval ünnepelt - napja számított ünnepnapnak. Ehhez járult 1771-ben Szent István ünnepe (augusztus 20.).

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!