2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vita Kolumbusz valódi nyughelyéről

2004. január 23. 09:00

Korábban

Kiderülhet Kolumbusz származása
Jóllehet San Domingo és Sevilla is azt állítja, hogy a városban találhatók Kolombusz Kristóf földi maradványai, spanyol kutatók mégis kísérletet tesznek arra, hogy DNS-vizsgálat segítségével eldöntsék azt a mai napig eldöntetlen kérdést is: vajon hon
Megtalálták Kolumbusz hajóját
Búvárok a Karib-tenger sekély vizeiben egy spanyol gálya roncsaira bukkantak. Az archeológusok szerint egyre több bizonyíték szól a mellett, hogy ez azon hajók egyike volt, amellyel Kolumbusz Kristóf utolsó útjára indult
A kínaiak beelőzték Kolumbuszt?
Középkori térképek alapján állítja Gavin Menzies: a genovai előtt 40 évvel már jártak kínaiak Amerika partjainál

Túlvilági bolyongás

A Santo Domingo-i síremlék
Amerika felfedezője nemcsak életében utazott sokat - halála után hamvai is kalandos utat jártak be.

Végső nyugalomra eredetileg 1506. május 20-án bekövetkezett halála helyszínén, a kasztíliai Valladoid városában helyezték, ám végrendeletében meghagyta: hamvait azon a földön helyezzék el, ahol ma Dominika fekszik.

Ezt akkor képtelenség volt teljesíteni, hiszen az idő tájt még nem volt erre alkalmas katedrális az Újvilágban.

Kolumbusz havannai
síremléke
Testét csak halála után három évvel exumálták és szállították a kartauziak sevillai kolostorába. A spanyol udvart időközben elhalt fiának, Diegonak az özvegye, Maria de Rojas y Toledo figyelmeztette a felfedező végakaratának teljesítésére - Kolumbusz halála után 31 évvel. A felfedező ekkor kelt át (ismét, de nem utoljára) az óceánon.

A maradványokat 1537-ban indították útnak Amerika felé - immár fiának, Diegonak porhüvelyével együtt. Kettejüket együtt helyezték végsőnek még egyáltalán nem nevezhető nyugalomra az immár felépült Santo Domingo-i katedrálisban.

Kolumbusz síremléke Sevillában
A karibi országba való érkezését követően azonban még kétszer került hajóra a felfedező csontjait tartalmazó koporsó. Először azért, mert 1795-ben a sziget francia kézre került, s a spanyolok Havannába menekítették a nemzeti kincsnek számító, porladó csontokat. Ám itt is csak száz évet pihenhettek, hiszen a spanyolok 1895-ben Kubát is elvesztették - ekkor kerültek a hamvak az óhazába, a sevillai Santa Maria székesegyházba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár