Tíz éve hunyt el Antall József

2003. december 12. 09:01

1993. december 12-én hosszan tartó betegség után elhunyt Antall József, Magyarország 54. miniszterelnöke.

Antall József 1932. április 8-án született. 1950 és 1962 között előbb okleveles levéltárosi, majd történelem-magyar szakos tanári, később könyvtárosi és muzeológusi diplomát szerzett. 1969-ben bölcsészdoktorrá avatták. Diplomája megszerzése után az Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, közben tanított is az Eötvös Gimnáziumban. 1956 novemberében az iskolai forradalmi bizottság elnökévé választották. Szerepet vállalt a Kisgazdapártban, alapító tagja volt a Keresztény Ifjúsági Szervezetnek.

A forradalom alatti politikai tevékenysége miatt letartóztatták, s eltiltották a tanári pályától. 1960-tól könyvtárosként dolgozott, s csak ekkortól oktathatott tovább. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársának, majd igazgatóhelyettesének nevezték ki. 1974-től az akkor már az Országos Orvostörténeti Könyvtárral összevont intézet megbízott főigazgatója, 1984-től főigazgatója lett.

A Magyar Demokrata Fórum rendezvényein 1988 elejétől vett részt, beleértve a tüntetéseket is (1987-ben, az első lakitelki találkozó idején nem tartózkodott itthon). A második lakitelki találkozón, 1988 szeptemberében lett a szervezetté alakult MDF alapító tagja. A demokratikus pártkeretek kialakulásáig részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében is, felkérték a főtitkári tisztség elvállalására. Hasonlóan felajánlotta a főtitkári tisztséget az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is.

Kezdettől fogva célul tűzte ki egy középpárt, illetve pártkoalíció megteremtését. A kisgazdapárthoz, az 1956-os Petőfi Párthoz (Nemzeti Parasztpárt), a Kereszténydemokrata Néppárthoz fűződő kapcsolata segítette a koalíció megszervezését.

Az MDF I. országos gyűlésén, ahol a bevezető politikai előadást tartotta - nem fogadta el az elnökségi tagságot, így az EKA ülésein, illetve az 1989. június 13. és szeptember 18. közötti tárgyalásokon párttisztség nélkül volt az MDF egyik fődelegátusa. 1988-tól állandó meghívott tagja volt az elnökségnek és a választmánynak. Párttisztséget az MDF II. országos gyűlésén vállalt, ahol elnökké választották. 1989 nyarán előzetes megállapodást kötött az Európai Demokratikus Unió (EDU) vezetőivel, hogy a későbbi három koalíciós pártot együttesen felveszik. Hasonlóan készítette elő a Kereszténydemokrata Internacionáléval való együttműködést.

Később az EDU alelnökévé választották (1990). Közben az Emberi Jogok Ligájának (1988), valamint az Európa Mozgalom - amelynek alelnökévé választották (Genf, 1989) magyarországi szervezetének megszervezésén is dolgozott. Európa egységéért folytatott tevékenységéért, Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért Robert Schuman-díjjal tüntették ki (Strasbourg, 1991).

Az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátumot. 1990. május 2-tól kormányra kerüléséig az MDF képviselőcsoportjának vezetője lett.

1990. május 3-án Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnöktől, mint a választásokon győztes parlamenti párt vezetője - kormányalakítási megbízást kapott. Kormányalakítási tárgyalásait megelőzte az MDF-SZDSZ megegyezés (1990. április 29.).

A három párt - MDF, FKGP és KDNP - koalíciós megállapodásán alapuló kormányát és programját 1990. május 22-én mutatta be az újonnan megválasztott Parlamentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé és elfogadta kormányprogramjának irányelveit.

Életrajz

Révész Sándor. Antall József távolról, Sík Kiadó, 1995.

Debreczeni József: A miniszterelnök, Osiris, 1998.