Nem - még nincs bennük kiirtva az ember
2003. december 11. 09:03
Ma nyolcvanöt éves Szolzsenyicin, a hírhedett Gulágot megjárt, a Szovjetunióból árulásért száműzött, orosz, Nobel-díjas író
Korábban
Ötven éve múlt, hogy meghalt a Szovjetunió `Nagy vezére` Joszif Viszarjonovics Sztálin
Gulág, mint műemlék
Nemzetközi műemlék lesz egy gulag, azaz hajdani szovjet kényszermunkatábor, az egyetlen, amely tökéletesen épen maradt a több száz hasonló közül
A Generalisszimusz halála
Kérdezzük csak meg bármely idősebb családtagot, hány olyan nap van még élete során, melynek eseményeit olyan tisztán fel tudja idézni, mint az ötven évvel ezelőtti március 5-ét
Iván Gyenyiszovics bombaként robbant
Így írt és emlékezett egy magyar hadifogoly a rettegett Gulágra, ahová százezerszám hurcolták a hadifoglyokat, másként gondolkodókat, a koncepciós perek áldozatait, vagy - a csecsenek esetében például - , közvetve egész nemzetiségeket. Mégis talán feledésbe merült volna, talán nem is hallottunk volna a Gulág rettenetes intézményéről, ha egy, a Vörös Hadsereg volt tisztje nem írja meg a hatvanas években "Ivan Gyenyiszovics egy napja" című novelláját egy sztálinista munkatábor lakójáról.
Hruscsov lemondatásával azonban véget ért az enyhülés korszaka, és Szolzsenyicin nem publikálhatott többé. Az orosz írószövetség kizárta soraiból, és Szovjetunióban nem jelenhettek meg az ebben az időszakban íródott alkotásai: a Pokol Tornácán, és a Rákosztály. Külföldön viszont igen, és az egyre elismertebb Szolzsenyicin végül 1970-ben elnyerte műveiért a legrangosabb irodalmi elismerést: az irodalmi Nobel-díjat. Ám a díjat nem vehette át, mivel félt, amennyiben elhagyja hazáját, a hatóságok megakadályozzák majd visszatérését. A kommunista diktatúra viszont inkább a "kívül tágasabb" politikáját követte leghíresebb fiával szemben: annak 1973-ban megjelent műve, a Gulág-szigetcsoport miatt hazaárulónak bélyegezték és száműzték a Szovjetunióból, amit önszántából el nem hagyott soha.
Ám Szolzsenyicin nem is lenne Szolzsenyicin, ha nem emelné fel szavát az elesettek, a gyengék védelmében: legújabb munkáiban azoknak az embereknek kel védelmére, akiknek az elmúlt évtized csak szegénységet, kilátástalanságot és nyomort hozott. Rendszeresen műsort vezetett az egyik orosz televízióban, ostorozta a piaci reformok pusztító erejét, a Jelcin adminisztráció korruptságát. Nem rejti véka alá negatív véleményét a demokráciáról és az egyéni szabadságjogokról sem, nem titkolja, hogy Oroszország számára előnyösebbnek tartaná a jóindulatú önkényuralmat és hazáját a Nyugat materialista szemlélete elleni menedéknek tekinti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
- Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap