2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tömegmédia működött már a 16. században is

2004. szeptember 8. 10:03

Az angol királyi család már a 16. században is a "riporterek" pennáinak és pergamenjeinek kereszttüzében állt.

Korábban


A szűz királynő szeretői

Felix Pryor amerikai történész "I. Erzsébet élete levelekben" című, a University Of California Press gondozásában megjelent kötetében kapott helyet az angol királynő és IV. (Rettegett) Iván cár levelezésének egy gyöngyszeme, amely ékesszólóan bizonyítja, hogy a legnagyobbak is csak emberek.

A pucér keblek aranykora

A 17. századi angol asszonyok, királynőktől az utcanőkig, gyakran hordtak olyan ruhát, mely fedetlenül hagyta az egyik vagy akár mindkét mellüket - derül ki egy mentalitás-történeti kutatásból, mely a kor populáris kultúráját, azon belül is a népszerű ballada-illusztrációkat elemzi.

A nyomtatványok a tévét helyettesítették

I. Erzsébet
A történészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a királyi családok tagjainak magánélete mindig is az egyszerű emberek érdeklődésének kereszttüzében állt, és a médiumok igyekeztek is kielégíteni az emberek kíváncsiságát. Dr. Matthew Woodcock, a Kelet-Angliai Egyetem Irodalmi Karának tanára I. Erzsébet 1578-as egyhetes kelet-angliai körútjáról szóló röpiratokat tanulmányozva arra a felfedezésre jutott, hogy a 16. századi népszerű röpiratok korántsem mindig hízelgő hangvételben nyilatkoztak az uralkodóról. A Bernard Garter és Thomas Churchyard által írt tudósítások akár a szenzációhajhász modern média előfutárainak is tekinthetők.


A mentalitástörténeti munka érdekes részletek tár fel például az utazás körülményeiről: a korabeli beszámolók ugyanis nemcsak a cudar időjárást részletezik, de felemlegetik azt a bálnauszonyból készült lovaglópálcát is, melyet Erzsébet egy helyen ajándékba kapott.


"Tökéletes, betanult formulái voltak az uralkodó és alattvalói közötti dialógusnak" - magyarázta Dr. Woodcock. "Még az is előfordult, hogy egyenesen a királynő magánélete után érdeklődtek az emberek - erre példa Erzsébet férjtelensége. Máskor azt kérték számon az emberek, miért nem avatkozik be Anglia a kontinensen dúló vallásháborúkba." A szerzők művei nyomtatásban is megjelentek, és az Erzsébet látogatása utáni hetekben széles körben terjesztették őket. Az írások minden valószínűség szerint felettébb népszerű olvasnivalónak számítottak.


"A maguk idejében ezek a nyomtatványok helyettesítették a tévét, a rádiót és a napilapokat. Ezeken keresztül nyerhettek bepillantást az egyszerű emberek az uralkodó mindennapjaiba. Az írásos tudósítások funkciója az volt, hogy a távol lévők is részesülhessenek a felséges személy jelenlétének érzéséből" - állítja a kutató. Churchyard így vezeti be művét: "Szóljon e könyvetske mindazoknak, kik az Udvartól távol laknak, hogy tudhassák, mily Fenséggel uralkodik egy Fejedelem, és hogy a jó Alattvalók mily engedelmességgel és szeretettel fogadják Őt."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár