275 éve született Moses Mendelssohn német filozófus
2004. szeptember 6. 16:08
Az asszimiláció elősegítője
A viharok miatt Dubno elhagyta őt, s Mendelssohn másokkal folytatta a munkát, az egész Tóra 1783-ben jelent meg. 1781-ben alapította Berlinben a Zsidó Szabadiskolát, ahol nemcsak vallási, de világi, technikai ismereteket is tanítottak németül. A zsidók polgári megjavításáról című röpirata vetette fel az emancipáció kérdését.
A legnagyobb hatása Jeruzsálem, avagy a vallás hatalmáról és a zsidóságról című, 1783-as értekezésének volt, amelyben kifejtette: az állam csak bűntetteket torolhat meg erőszakkal, nem avatkozhat be gondolatokba, s az egyház sem teheti ezt. Szót emelt az egyházi vagyon ellen, az állam és egyház szétválasztása mellett. Azt hirdette: az egyházjog ellentétes a vallással, a zsidó vallás és szokások nem gátolhatják követői polgárosodását, asszimilációját.
Kifejtette, hogy a zsidóságnak nincsenek dogmái, melyeket el kell fogadni az üdvözülés érdekében, a judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, de kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartotta. Nem ismert el csodákat, hit helyett megismerésről beszélt, de a szertartásokat is fontosnak tartotta. E művét mind az ortodox, mind a reformer zsidók fenntartással fogadták, ám Kant, aki többször elismerően írt róla, "megcáfolhatatlan munkának" nevezte.
Amikor Lessinget megvádolták, hogy Spinoza panteizmusát támogatja, ő Barátom, Lessing című művével állt ki mellette. Reggeli órák című utolsó művét Leibniz teizmusának védelmében írta. 1786. január 4-én halt meg Berlinben, halála után gyerekei kezdték a kitérések sorát.
Mendelssohn munkássága bizonyította: a judaizmus szellemét össze lehet egyeztetni a felvilágosodás eszméivel. Így lett a zsidó felvilágosodás vezéralakja, hozzájárulva a zsidóság bekapcsolódásához az európai kultúra főáramába. A vallási tolerancia hirdetésével, tudományos eredményeivel elősegítette a német zsidókat sújtó társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági megszorítások megszűnését, az asszimilációt. Nem akarta a hitet megingatni, csak az ortodoxia túlzásait nyesegette. Bölcselőként nem alkotott önálló rendszert, főleg a XVII-XVIII. századi racionalista hagyományokat folytatta, világosan és érthetően népszerűsítette Wolff, Spinoza, Leibniz és Shaftesbury gondolatait.
Népét még a politikai emancipáció előtt kivezette a szellemi gettóból. Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző az unokája volt.
(Panoráma - Fábri Ferenc)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap