2025. ősz különszám: Imádunk enni! - Gasztrotörténeti kalandozások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Montefortino-sisak: ritka ókori kincs

2025. szeptember 21. 11:05 Múlt-kor

Kivételes állapotú római Montefortino-sisakot találtak az Egadi-szigeteknél, az i. e. 241-es pun háborús csata lelőhelyén.

Illusztráció
Illusztráció

Római sisak az óceán mélyéről

Fémleletek különleges lelőhelyére bukkantak a kutatók a Földközi-tenger fenekén. A tárgyak között egy „rendkívüli állapotban lévő” bronz római sisakot is találtak, amely feltehetően az i. e. 241-ben, az első pun háború egyik döntő ütközetében, az Egadi-szigeteki csatában veszett el.

2024 augusztusában egy tenger alatti helyszínek dokumentálásával foglalkozó társaság búvárcsapata fedezte fel a sisakot mintegy harminc másik fémlelettel együtt. A leletek azon a területen kerültek elő, ahol az ókori ütközet zajlott. A Szicíliai Régió szeptember 5-én kiadott közleménye szerint a tárgyak kivételes jelentőséggel bírnak.

„A Montefortino sisak az egyik legszebb és legteljesebb, amelyet valaha is megtaláltak” – hangsúlyozta Francesco Paolo Scarpinato, a kulturális örökségért felelős regionális tanácsos.

A Montefortino-stílus sajátosságai

A Montefortino-stílusú római sisak eredetileg kelta találmány volt, amely a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 1. századig terjedt el. Jellemzője a tetején elhelyezett gomb, amelyre tollakat erősítettek, valamint a kiálló, sapkaszerű csőr és a csuklós arcvédő lemezek. Az Egadi-szigetek közelében eddig legalább hat hasonló sisak került elő, mindegyik a pun háborúkhoz köthető.

Kr. e. 241. március 10-én Karthágó és Róma flottája ütközött meg az Aegates-szigeteknél, Szicília partjai előtt. Az ókori történetíró, Polybiosz beszámolója szerint bár a karthágóiak létszámfölényben voltak, a rómaiak fegyelmezettebbek voltak, és döntő győzelmet arattak. Ennek következtében Karthágó feladta Szicíliát, s a 23 éve tartó első pun háború véget ért.

Rostrum és fegyverek a tenger mélyén

Nem ez volt az első jelentős felfedezés a térségben. Tavaly például egy római rostrumot, vagyis hadihajóra erősített faltörő kost tisztítottak meg, amelyen egy feliratot találtak. Ez a Gaius Sulpicius Gallushoz, a háború idején szolgáló római magisztrátushoz kötötte a leletet.

A most előkerült tárgyak között kardok, lándzsák és dárdák is voltak. A kutatók szerint ezeket az i. e. 241-es ütközetben használták, és a vízbe kerülhettek, miután a karthágóiak elfoglaltak egy római hajót.

Sisakok és zsoldosok nyomában

Már korábban is találtak montefortinói sisakokat a térségben, gyakran hadihajók faltörő kosai mellett. William Murray régész szerint elképzelhető, hogy a karthágóiak a zsákmányolt római hajókról dobták a vízbe a nehéz felszerelést, amikor menekülni próbáltak. Más kutatók szerint a karthágói sereg gall és ibériai zsoldosai is viselhettek hasonló sisakokat.

„Ez volt a legelterjedtebb sisaktípus abban az időben” – mondta Jeffrey Royal független régész, aki több hasonló leletet vizsgált az Egadi-szigetekről. – „Az a különleges most, hogy úgy tűnik, a sisak arcdarabjaival együtt került elő, míg a mi leleteinknél többnyire szétszórva találtuk őket.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. ősz: Megkésett végtisztesség
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár