Montefortino-sisak: ritka ókori kincs
2025. szeptember 21. 11:05 Múlt-kor
Kivételes állapotú római Montefortino-sisakot találtak az Egadi-szigeteknél, az i. e. 241-es pun háborús csata lelőhelyén.

Illusztráció
Korábban
Római sisak az óceán mélyéről
Fémleletek különleges lelőhelyére bukkantak a kutatók a Földközi-tenger fenekén. A tárgyak között egy „rendkívüli állapotban lévő” bronz római sisakot is találtak, amely feltehetően az i. e. 241-ben, az első pun háború egyik döntő ütközetében, az Egadi-szigeteki csatában veszett el.
2024 augusztusában egy tenger alatti helyszínek dokumentálásával foglalkozó társaság búvárcsapata fedezte fel a sisakot mintegy harminc másik fémlelettel együtt. A leletek azon a területen kerültek elő, ahol az ókori ütközet zajlott. A Szicíliai Régió szeptember 5-én kiadott közleménye szerint a tárgyak kivételes jelentőséggel bírnak.
„A Montefortino sisak az egyik legszebb és legteljesebb, amelyet valaha is megtaláltak” – hangsúlyozta Francesco Paolo Scarpinato, a kulturális örökségért felelős regionális tanácsos.

A Montefortino-stílus sajátosságai
A Montefortino-stílusú római sisak eredetileg kelta találmány volt, amely a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 1. századig terjedt el. Jellemzője a tetején elhelyezett gomb, amelyre tollakat erősítettek, valamint a kiálló, sapkaszerű csőr és a csuklós arcvédő lemezek. Az Egadi-szigetek közelében eddig legalább hat hasonló sisak került elő, mindegyik a pun háborúkhoz köthető.
Kr. e. 241. március 10-én Karthágó és Róma flottája ütközött meg az Aegates-szigeteknél, Szicília partjai előtt. Az ókori történetíró, Polybiosz beszámolója szerint bár a karthágóiak létszámfölényben voltak, a rómaiak fegyelmezettebbek voltak, és döntő győzelmet arattak. Ennek következtében Karthágó feladta Szicíliát, s a 23 éve tartó első pun háború véget ért.
Rostrum és fegyverek a tenger mélyén
Nem ez volt az első jelentős felfedezés a térségben. Tavaly például egy római rostrumot, vagyis hadihajóra erősített faltörő kost tisztítottak meg, amelyen egy feliratot találtak. Ez a Gaius Sulpicius Gallushoz, a háború idején szolgáló római magisztrátushoz kötötte a leletet.
A most előkerült tárgyak között kardok, lándzsák és dárdák is voltak. A kutatók szerint ezeket az i. e. 241-es ütközetben használták, és a vízbe kerülhettek, miután a karthágóiak elfoglaltak egy római hajót.
Sisakok és zsoldosok nyomában
Már korábban is találtak montefortinói sisakokat a térségben, gyakran hadihajók faltörő kosai mellett. William Murray régész szerint elképzelhető, hogy a karthágóiak a zsákmányolt római hajókról dobták a vízbe a nehéz felszerelést, amikor menekülni próbáltak. Más kutatók szerint a karthágói sereg gall és ibériai zsoldosai is viselhettek hasonló sisakokat.
„Ez volt a legelterjedtebb sisaktípus abban az időben” – mondta Jeffrey Royal független régész, aki több hasonló leletet vizsgált az Egadi-szigetekről. – „Az a különleges most, hogy úgy tűnik, a sisak arcdarabjaival együtt került elő, míg a mi leleteinknél többnyire szétszórva találtuk őket.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.














