Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában
2025. április 1. 16:13 Múlt-kor
50-60 ezer évvel ezelőtt a technológiai fejlődést a tartósabb és sokoldalúbb kőeszközök jelentették. Nemzetközi régészcsoport most felfedezte az első teljes kelet-ázsiai példányait annak az eszköztípusnak – a Quina kaparónak –, amelyet eddig a neandervölgyieknek tulajdonítottak és csak Európából és a Közel-Keletről ismertek.

Illusztráció
Korábban
A mai új technológiák gyakran kisebb és intelligensebb eszközöket jelentenek. De a középső paleolitikumban – körülbelül 250 000 és 30 000 évvel ezelőtt – az újítások más formát öltöttek: új típusú kőszerszámokat, melyek egyszerre voltak kisebbek, sokoldalúbbak és tartósabbak - adta közre a Live Science.
A régészeket azért foglalkoztatja ez az időszak, mert ekkor jelent meg fajunk, kezdte benépesíteni a világ különböző tájait, és ekkor születtek meg az első, technológiailag fejlettebb kőeszközök.
Nemrégiben publikálták, miszerint felfedezték az első teljes darabjait a középső paleolitikus kőeszköz-típusnak Kínában, amelyet eddig kizárólag Európában és a Közel-Keleten ismertenk – a Quina kaparónak. A Quina kaparó nevét a franciaországi La Quina lelőhelyről kapta, ahol először fedezték fel ezt a típust. Az eszközfajtát a neandervölgyi embehez kötötték, ezért váratlan, hogy olyan területen is előkerült, ahol tudomásuk szerint nem élt ez a faj.
Sokáig úgy gondolták, hogy Kelet-Ázsia ősi lakói kimaradtak a középső paleolitikum technológiai forradalmából. Eddig az volt az uralkodó nézet, hogy míg Európában és Afrikában ekkor új eszközöket fejlesztettek ki, addig Ázsia keleti részén az emberek évezredeken át változatlan, egyszerűbb szerszámokat használtak. Az új felfedezés azonban megkérdőjelezi ezt az elképzelést.

Kínában bukkant fel a Quina technológia
A Longtan nevű dél-kínai lelőhelyen Hao Li és Qijun Ruan vezetésével olyan kőeszközöket tártak fel, amelyek egyértelműen a Quina típusú leletekhez tartoznak. Ezek a szerszámok eddig csak olyan lelőhelyekről voltak ismertek, ahol a neandervölgyiek éltek.
Bo Li, a Wollongongi Egyetem kutatója optikai lumineszcenciás kormeghatározási módszerrel 50–60 ezer évesnek datálta a leleteket – ez pontosan egybeesik az európai Quina kaparók használati idejével.
A Quina kaparók vastag, aszimmetrikus kőeszközök, éles és széles vágóéllel, amelyeken jól láthatók a rendszeres használat és újraélezés nyomai. Ezeket az eszközöket puhább anyagok, például hús vagy bőr, valamint közepesen kemény anyagok – például fa – kaparására és vágására használták.
Mikroszkópos vizsgálatok során Hélène Monod a csapat tagja különféle karcolásokat, kopásnyomokat és csiszolatokat azonosított a szerszámokon, amelyek arra utalnak, hogy csontot, agancsot, fát, húst és növényeket dolgoztak fel a segítségükkel.
Keliang Zhao pollenvizsgálatai alapján a longtani emberek hűvös, száraz, nyílt erdős-fás területen éltek – hasonló éghajlaton, mint az európai Quina-lelőhelyek lakói. Ez tovább erősíti a hasonlóságot a két terület között.
Önálló fejlődés vagy technológiai átvétel?
A Longtanban talált Quina szerszámok a lelőhely legrégebbi rétegeiből származnak, így nem tudják még, hogy ezek az eszközök a helyi fejlődés eredményei, vagy más csoportoktól átvett technológia termékei.
Ha a mélyebb, idősebb rétegekben a Quina kaparók előzményeit találják meg, az arra utalhat, hogy a technológia helyben alakult ki. Ha viszont egészen más eszközök kerülnek elő, az azt az elméletet erősítené, hogy a Quina technológia valamilyen módon Európából vagy más területről érkezett.
Az ásatások során nem került elő emberi csont vagy DNS, így egyelőre nem tudják, kik voltak a szerszámkészítők. Lehettek modern emberek, neandervölgyiek, vagy akár gyenyiszovaiak is – ez utóbbi az az ősi emberfaj, amelynek jelenlétét már korábban kimutatták Szibériában, a Tibeti-fennsíkon és Délkelet-Ázsiában.
Bármelyik emberfaj is készítette ezeket az eszközöket, világos, hogy képesek voltak alkalmazkodni a környezetéhez, és olyan technológiát használni, mely rugalmas, tartós és sokoldalú volt. A Longtanban és más kelet-ázsiai lelőhelyeken végzett további kutatások segíthetnek tisztázni, hogyan és mikor jelent meg a középső paleolitikum technológiája ebben a térségben – és kik voltak azok, akik ezt létrehozták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57