Ősi aranyszobor a Tumaco-Tolita kultúrából
2025. március 26. 08:12 Múlt-kor
A Tumaco-Tolita álló emberalakot ábrázoló aranyszobor, amely a mai Kolumbia és Ecuador határvidékéről, pontosabban a Cayapas folyó deltájából származik. A szobor Kr. u. 1 és 300 között készült.

Tumaco-Tolita arany figura orrgyűrűvel (Forrás: Metropolitan Museum of Art)
Korábban
Az elveszett civilizáció nyomai
Két évezreddel ezelőtt Dél-Amerika északi csendes-óceáni partvidékén élt egy népcsoport, amely rendkívül magas szinten értett a fémmegmunkáláshoz. A Tumaco-Tolita civilizáció ugyan nem hagyott hátra írásos emlékeket, de számos műtárgyat készített, amelyek között különleges helyet foglal el ez a ritka aranyszobor.
Az álló figurának hiányoznak a lábai, amelyeket eredetileg aranyhuzallal rögzítettek, továbbá elvesztek azok a tárgyak is, amelyeket valaha a kezében tartott. A figurán csupán díszes orrékszer maradt fenn. A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum szerint ez arra utal, hogy a figura egykor rituális alkalmakkor "viselt" fejdíszt is.
Nem és társadalmi rang

A nagyjából 22,9 centiméter magas szobor valószínűleg női alak lehetett, mivel az ilyen szobrokon gyakoribb a mellbimbók jelölése, mint a férfi szobrokon. Ugyanakkor a szoknya hiánya miatt a figura neme bizonytalan.
A figura lapos feje a koponya módosításának ősi kulturális gyakorlatára utal. Ez azt jelenti, hogy a csecsemők fejét bekötötték, hogy a koponya formája megváltozzon, és ezzel jelezzék viselőjük magas társadalmi rangját vagy fontosságát.
A Tumaco-Tolita kultúra olyan területen fejlődött ki, amelyet folyók, mocsarak, erdők és gazdag arany- és platinalelőhelyek jellemeztek. Hugo Ikehara-Tsukayama, a Metropolitan Múzeum kutatója szerint a nép nagy, falvakkal körülvett tereket alakított ki, és földhalmokat emelt, amelyek lakó- és temetkezési helyül szolgáltak a társadalmi elit számára.
Fémművesség és kereskedelem
Kr. e. 200 és Kr. u. 400 között a Tumaco-Tolita népcsoport létrehozta az egyik legfejlettebb fémműves hagyományt Amerikában, és kereskedtek a környező közösségekkel.
A Tumaco-Tolita településeken és sírokban számos emberi és állati szobor került elő fémből és agyagból, ezek pontos funkcióját azonban máig nem sikerült megfejteni.
Kr. u. 500-ra a Tumaco-Tolita népesség elhagyta a La Tolita folyó szigetét és a környező vidéket, fokozatosan elnéptelenítve azt. A kultúra öröksége azonban tovább élt, hiszen még a 16. században is beszámoltak róla az európai hódítók, akik agyag- és aranyfigurákat, valamint finom arany- és platinaékszereket találtak a helyi őslakosok birtokában.
A livescience.com cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


fasizmus
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála
- „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap