Az emberiség legkorábbi kései nem kőből készültek: váratlan tanzániai lelet, amely megváltoztatja az őstörténetről eddig tudottakat
2025. március 7. 14:05 Múlt-kor
Tanzániai felfedezés azt mutatja, hogy őseink sokkal korábban, már 1,5 millió évvel ezelőtt készítettek csontkéseket.
A kép illusztráció. Szakócák, melyeket a kőkorszakban az előemberek számos univerzális célra használtak. (Wikipédia / Didier Descouens / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC) kutatócsoportja a kelet-afrikai Olduvai-szurdokban felfedezte, hogy a korai emberfélék már 1,5 millió évvel ezelőtt csontkéseket készítettek.
Ez a felfedezés nemcsak alapjaiban változtatja meg őseink technológiai képességeiről alkotott képet, hanem eddig ismeretlen alkalmazkodási képességet is feltár.
Rejtélyek a tanzániai Olduvai-szurdokban
A hely, ahol ezeket az érdekes csonteszközkészleteket megtalálták, a mitikus tanzániai Olduvai-szurdok, amely már az ősidőkben is lakott volt. Ez a régió évek óta olyan fosszíliákkal és leletekkel szolgál, amelyek segítségével rekonstruálni lehet az első emberek életmódját. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy e közösségek technológiai fejlettsége szinte kizárólag a kőfaragáson alapult.
Az ásatási helyszínt 2015 és 2022 között több régészeti kampány során vizsgálták. A szakértők 27 csonteszközt azonosítottak, amelyek többnyire elefánt- és vízilócsontokból készültek. Ezeken az eszközökön a kőszerszámok készítéséhez hasonló faragásnyomok láthatók, ami arra utal, hogy a hominidák ugyanazt a technikát alkalmazták a csontokon, amelyet már a kőfaragás során is elsajátítottak. Sok ilyen szerszámon éles élek és kopásnyomok láthatók, amelyek arra utalnak, hogy vágókésként használták őket.
Ami a legmegdöbbentőbb, hogy sok ilyen eszköz nem egyszerűen éles töredék, hanem gondosan megformálták őket. Némelyikük a végén rovátkolták, valószínűleg a jobb fogás érdekében.
Egy váratlan technológiai áttörés
Ennek a kutatásnak a jelentősége messze túlmutat az ősi szerszámok felfedezésén. A szakértők kifejtik, hogy az a képesség, hogy a meglévő technológiát, például a kőfaragást új anyaghoz, például a csonthoz igazítsák, absztrakt gondolkodásról és tervezésről tanúskodik. A technológiai innovációnak ez a szintje tehát kulcsszerepet játszhatott az emberi intelligencia fejlődésében.
Ez a felfedezés megvátoztatta a korai emberfélék és a környezetük kapcsolatának megítélését. Sokáig még a szakemberek is úgy gondolták, hogy az ilyen kezdetleges emberek az állatokra csak zsákmányként vagy versenytársakként tekintettek. A csontvázszerszámok készítése azonban arra utal, hogy technológiai erőforrásoként tekintettek rájuk, ami a környezetükkel való összetettebb kapcsolatról tanúskodik, mint azt korábban feltételezték.
Az első ,,hentesek” a történelemben
Sokáig úgy gondolták, hogy őseink elsősorban dögevők voltak, akik hiénákkal és keselyűkkel versengtek a nagyragadozók által hátrahagyott húsmaradékokért. Az olduvai felfedezés azonban ezt is megváltoztatta. Hiszen a fehérjében és zsírban gazdag húshoz és csontvelőhöz való hozzáférés kulcsszerepet játszhatott az emberi agy fejlődésében.
De hova tűntek a csontkések?
A felfedezés fontossága ellenére a nagy kérdés továbbra is megválaszolatlan marad. Ha a hominidák 1,5 millió évvel ezelőtt csonteszközöket készítettek, miért nem találtak tárgyi bizonyítékot a későbbi lelőhelyeken a rendszeres használatukra?
Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a csonteszközök egyszerűen nem maradtak fenn, mivel a kőhöz képest törékenyek. Egy másik feltételezés szerint ezek a szerszámok helyi találmányok voltak, amelyeket csak bizonyos emberi csoportok használtak meghatározott időszakokban.
A Muy Interesante cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
