Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből
2025. március 18. 14:20 Múlt-kor
Egy-egy kivégzés mindig hatalmas „médiaeseménynek” számított, így volt ez az ókortól kezdve napjainkig. És ha nem a nép egyszerű fiát, hanem az ország vezetőjét állították a bitófa alá vagy a kivégzőosztag elé, az még nagyobb érdeklődést és visszhangot keltett. Olykor azonban nem a nagy nyilvánosság előtt zajlott az „igazságszolgáltatás”, ilyenkor ezek titkait sokáig csupán egy nyirkos pince vagy egy sötét folyosó őrizte.
Caligula halála
Korábban
Éjjelek a Hold istennőjével
Az Augustust követő második római császár, Caligula őrült megalomániásként vonult be a történelembe: annyira nem volt épelméjű, hogy palotát és szolgákat ajándékozott a lovának, mi több, azt tervezte, hogy a szeretett paripa megkapja a consuli tisztséget is.
A császár uralkodása kezdetén még igen közkedvelt volt: pénzt osztogatott a szegényeknek, és a legkülönfélébb ügyekben kompromisszumokra törekedett.
Caligula az utókor szemében mégis a kegyetlenkedéssel és a klinikai elmebajjal kötődik össze: életét kiszámíthatatlan rohamok, szorongás, álmatlanság és hallucinációk kísérték.
Hosszasan lehetne sorolni a példákat, amikor is azt állította magáról, hogy isten, és gyakran tart négyszemközti megbeszéléseket Jupiterrel, illetve az éjszakákat a Hold istennőjével tölti.
Legendás volt pazarló életmódja és szeszélyes szadizmusa. Suetonius szerint egy apát egyszer arra kényszerített, hogy végignézze saját fia kivégzését, majd meghívta magához egy ebédre. A szarvasmarha értékének emelkedésekor pedig a vadállatainak a börtönök lakóit „tálalta fel”.
Az uralkodó egyre népszerűtlenebb lett, és amikor Rómából Alexandriába kívánt költözni, a szenátus tagjai tervet szőttek a meggyilkolására.
Az egyes elméletek szerint makacs halántéklebeny-epilepsziában szenvedő császárt végül a pretoriánusok, vagyis a testőrség tagjai tették el láb alól a Palatinus-dombon álló császári palota pincesorában.
A merénylők nem kegyelmeztek a császár feleségének, Caesoniának, valamint kislányuknak, Julia Drusillának sem – a gyereknek a folyosó falán zúzták szét a fejét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helyt állt Szilágyi Erzsébet
- A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
- Buda ostrománál esett szerelembe Lebstück Mária huszárhadnagy
- A XVII. századi magyar könyvkiadás női mecénásai
- Ilyen volt az azték anyák élete
- Az egyenlő jogok után az egyenlő esélyekért küzdenek a nőszervezetek
- A nők elrablása megoldást jelentett a házassági problémákra
- Szerelem és hatalom árnyékában – Napóleon és Jozefina története tegnap
- Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában tegnap
- Hány szeretője volt Mussolininek? tegnap
- Epikurosz olyan filozófiát alkotott, amely nem taszította ki a rabszolgákat, a nőket és más kívülállókat sem tegnap
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában tegnap
- A fejedelmek aranyának kalandos hazaérkezése – programajánló tegnap
- Jelenetek a 133 napos Tanácsköztársaság hétköznapjaiból tegnap
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története tegnap
