A részecskekutatás egyik alapeszközét alkotta meg tanítványával Hans Geiger

Hans Geiger 1928-ban (Kép forrása: Wikipédia / GFHund / CC BY 3.0)

Alapvető felfedezések kora

Hans Geiger az indológus Wilhelm Ludwig Geiger öt fiának egyikeként 1882-ben, Neustadtban látta meg a napvilágot. Fizika doktorátusát 24 évesen szerezte meg az Erlangeni Egyetemen, ahol nem csengett ismeretlenül a Geiger családnév, hiszen édesapja is ennek az intézménynek volt a professzora.

Geiger korának legnagyobb fizikusai között dolgozott. A Manchesteri Egyetemen előbb Arthur Schuster, majd nyugdíjba vonulása után Ernest Rutherford asszisztense lett. Utóbbitól azt kapta feladataként, hogy fejlesszen ki olyan eszközt, amellyel meg lehet számlálni a becsapódó alfa-részecskéket (hélium atommagokat).

Ez lett a később róla elnevezett Geiger-Müller-féle számláló első változata. További kísérletezésük során Rutherford és Geiger, valamint az utóbbi munkáját segítő Ernest Marsden nagy előrelépést tettek az atommag szerkezetének megismerésében. A világunk legapróbb alkotóelemeinek feltárására felé tartó nagy utazás azonban nem velük kezdődött.

Az atomi méretű struktúrák vizsgálatában 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen tett nagy előrelépést a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezésével. Ezután Párizsban Marie Curie bebizonyította, hogy az urán és annak vegyületei mellett egyik másik elem, a tórium is ilyen újfajta sugárzást bocsájt ki. A polónium és a rádium felfedezése mellett a radioaktivitás szót is a lengyel tudósnő használta először.

Az új-zélandi Rutherford Angliában csatlakozott J. J. Thomsonhoz, akivel azt kutatták, hogyan teszik a röntgensugarak elektromosan vezetővé a levegőt. Mialatt Thomson az elektronok felfedezéséért Nobel-díjat kapott, Rutherford az alfa- és béta-sugárzásokat különböztette meg sikeresen, majd a felezési idő fogalmát is bevezette.

Ernest Rutherford a laboratóriumában (1905) (Wikipedia / Wellcome Images / CC BY 4.0)

A Nobel-díjat számára az a felfedezése hozta meg, amelyben rámutatott, hogy – a korábbi feltevésekkel ellentétben –  az atomok nem állandóak és a radioaktivitás során egyik elem a másikba alakul át. Innentől kezdve a tudóstársadalom nagy részét leginkább az érdekelte, mi alakítható át mivé.

A béta részecskéket hamarosan azonosították a Thomson által felfedezett elektronnal, az alfa-részecskék azonban már több fejtörést okoztak. Ezek mérete ugyan felfoghatatlan, ezermilliárdszor kisebbek egy bolhánál, mégis mindegyik érzékelhető.

1. Alapvető felfedezések kora
2. Mazsolás puding, aranylemez és a selyempapírra kilőtt gránát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Városligeti promenádok
• Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
• Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
• Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok