Kiállítás nyílik Gyulán a csendéletfestő Pentelei Molnár János képeiből
2024. szeptember 2. 11:20 MTI
Pentelei Molnár Jánosnak, az egyik legnagyobb hazai csendéletfestőnek nyílik kiállítása a gyulai Kohán Képtárban szeptember 5-én. A művész élete több ponton kötődik Békés vármegyéhez és Gyulához – közölte a kiállítóhelyet működtető Erkel Ferenc NKft. közleményben az MTI-vel.
Pentelei Molnár János a burgonya szüretelését bemutató festménye
Korábban
Pentelei Molnár János már életében, az 1910–20-as években elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert. 1915-ben Állami nagy aranyérmet kapott a Paprika csendélet című alkotásáért. A díjat Rippl-Rónai József elől hozta el.
Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számtalan alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába vagy bibliai témájú festményeit, oltárképeit adományozta egyházaknak.
Pentelei a Benczúr Gyula-iskola növendéke, majd később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt.
Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd bibliai kompozíciókkal foglalkozott. Rövid pályafutására portré-, életkép-, tájkép- és csendéletfestészete tette fel a koronát, s vált általa korában és napjainkban is népszerűvé.
Az 1878-ban született alkotó fiatalon, mindössze 46 évesen hunyt el 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban. A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát.
Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában, s megvásárolhatók aukciósházakban.
Halálának 100. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Dunaújvárosban (a korábbi Dunapentelén, a festő szülőhelyén), majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény.
A Gyulán megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, november 17-ig látható a Kohán Képtárban – írták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Rákóczi halála után sem térhetett haza Rodostóból Mikes Kelemen 17:05
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái 14:20
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum 13:20
- Sárkányokkal és egy kegyetlen grófnővel is találkozhatnak a Báthori István Múzeum látogatói 11:20
- Több tízezer haiti esett áldozatul a petrezselyem-mészárlásnak 09:50
- Váltságdíj nélkül engedte el Szaladin szultán Jeruzsálem keresztény lakóit 09:05
- A 19. század vége óta már az állam tartja számon életünk legfontosabb pillanatait tegnap
- Rejtélyes középkori „gyermekvámpírok” sírjait tártak fel Lengyelországban tegnap