A harctéren megsebesült katonák helyzetén igyekeztek javítani az első Genfi Egyezménnyel

Az első genfi egyezmény aláírása

A genfi városházán összegyűlt európai küldöttek azzal a céllal írták alá a szerződést, hogy az emberiesség egy minimális szintjét biztosítsák a harctéren megsebesült katonáknak. „A hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javításáról” szóló egyezmény előírta, hogy a sebesült katonákat orvosi ellátásban kell részesíteni, függetlenül attól, hogy melyik nemzethez tartoznak. Aláírói között volt Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svájc, valamint Poroszország, a Badeni Nagyhercegség, a Hesseni Nagyhercegség és a Württembergi Királyság.

Az 1864-es egyezmény egyik letéteményese, Svájc kezdeményezésére a hadijog szabályait 1949-ben korszerűsítették, nagyrészt a náci Németország „totális háborújának” hatására, amely nem csak egy adott ország katonáit, de a civil lakosságot is katonai célpontnak tekintette.

 A háborúban alkalmazandó jog ma a négy, 1949-ben született Genfi Egyezményt és azok kiegészítő jegyzőkönyveit, a hadijogról szóló 1899-es és 1907-es Hágai Egyezményeket, valamint egy sor másik nemzetközi szerződést foglal magában.

A 19. századdal ellentétben, amikor az emberbarát svájci orvos, a Nemzetközi Vöröskeresztet is megalapító Henry Dunant – nagyrészt az 1859-es solferinói csata borzalmainak hatására – a sebesült katonákkal való kegyetlen bánásmód elutasítására szólította fel a világot, a humanitárius jog ma sokkal inkább a polgári lakosság fegyveres konfliktusok idején való védelmét szolgálja.

 Azt, hogy a civil lakosságot nem csak háborúban, de mindenféle fegyveres konfliktusban védelem illeti, az 1949-es egyezmények 1977-ben elfogadott kiegészítő jegyzőkönyveiben rögzítették. A Genfi Egyezményekhez 195, kiegészítő jegyzőkönyveikhez 160 ország csatlakozott.

Mindezek ellenére talán egyetlen más jogterületre sem igaz ma jobban a mondás, hogy „a papír mindent kibír”: Líbiától Szíriáig, Közép-Afrikától az izraeli-palesztin konfliktusig, Dél-Szudántól Ukrajnáig csaknem minden fegyveres konfliktusról elmondható, hogy gyerekek, nők és fegyvertelen férfiak is meghalnak.

Civilek célpontjai lehetnek olyan támadásoknak, amelyekben válogatás nélkül ölik az embereket, sőt néha olyanoknak is, amelyekben célzottan őket gyilkolják, az ellenségesnek tekintett népcsoporthoz tartozók megfélemlítése és megszégyenítése szándékával nőket erőszakolnak meg. Irakban és más konfliktusövezetekben mindennapos a kínzás, a lakosság elűzése és az önkényes kivégzések.

Az esetek egy részét rögzítik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentései. Hogy a humanitárius nemzetközi jog végső soron haszontalan volna, mégsem lehet kijelenteni – vélte Valentin Zellweger, a svájci külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője. „Egy orvosnak sem mondanánk azt, hogy haszontalan a munkája, mert még mindig léteznek betegségek” – fogalmazott Zellweger a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.

Az egyezmények sok szenvedésnek vették elejét vagy enyhítették azokat. A háborús bűncselekmények elleni fellépés is eredményes a nemzetközi jogász szerint. „A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azért alakult meg, hogy üldözze és megbüntesse a kegyetlenkedések elkövetőit” – mutatott rá Zellweger. A 2002-ben Hágában felállított ICC működéséhez nagy reményeket fűznek. Rendeltetése a háborús vagy emberiesség elleni bűnök elkövetői ellen fellépni olyan esetekben, amikor az illető állam nem tudja vagy nem akarja azt megtenni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői