Elemi hatást gyakorolt A Pál utcai fiúk Alessandro Baricco olasz íróra

Alessandro Baricco (Fotó: Felvégi Andrea / Fesztivál Akadémia Budapest)

Alessandro Baricco – bár a könyveinek köszönhetően bejárta a világot – életében először jár Magyarországon. Magyar kapcsolódásai azonban akadnak: – A generációm Olaszországban erősen kötődött Közép-Európához, számos kötetet lefordítottak olasz nyelvre, így az első könyv, amit olvastam, A Pál utcai fiúk volt.

Eldönthettem, hogy az olasz Emilio Salgari egyik könyvét választom, vagy Molnárét – jegyezte meg, miután többször visszakérdezett a magyar író nevének kiejtésmódjára. – Salgarit utáltam, de imádtam A Pál utcai fiúkat, többször elolvastam egymás után, és úgy éreztem: Nemecsek én vagyok.

A műveiben is felfedezhető dallamosság kapcsán elmondta, mindig nagyon szerette a klasszikus zenét. Amikor 16-17 éves kortársai táncolni jártak, cigarettáztak, ő a klasszikus műveket tanulmányozta.

Hozzátette: a zene a muzsikában való jártasság nélkül is élvezetet, örömet adhat. – Sőt, a hozzáértés sokszor blokkolja az élvezet felé vezető ösvényt, mert nem a lényegre koncentrálok, hanem például a szólista előadásmódját figyelem.

A beszélgetést vezető Czakó Zsófia az író gondolatát idézte, mely szerint minden könyvük maguknak szól, az összes az írókról mesél. A Vértelenül című kisregényében pedig azt írja: „Csak annyit érzett, hogy nincs erősebb annál az ösztönnél, mely arra késztet, térjünk vissza oda, ahol tönkretettek bennünket, és éveken át újraéljük azt a pillanatot.”

A beszélgetőtárs arra volt kíváncsi, hogy vajon Baricco életében vannak-e ilyen töréspontok.                

Az író megjegyezte: ez rettentő személyes kérdés. Majd úgy fogalmazott: az emberek nagy része itt-ott töredezett, bizonyos sorsokban ez könnyebben tetten érhető, másoknál kevésbé látványos. – Ahol az embert megtörték, az egy olyan környezet, amelynek ismeri a működési mechanizmusait.

Könnyebb, mint – hogy a Novecentóhoz csatoljak – leszállni a hajóról. Mondok egy banális példát: amikor az ember visszajár egy olyan étterembe, ahol a tésztát túlfőzik, kevés szószt raknak rá, de legalább tisztában van azzal, mi vár rá, nem érik meglepetések. Ez sokkal élesebben jelenik meg a rossz szülő-gyerek kötődésekben.

A Seres Gerda által készített teljes beszámoló a Kultúra.hu oldalán olvasható. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
• A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
• Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
• A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban?
• A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
• Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
• Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében