Poroszország királyát gyászolja

2004. augusztus 11. 01:31

1786. augusztus 17-én, meghal a porosz király, II. (Nagy) Frigyes, a Potsdam melletti Sanssouciban. A 74 éves `öreg Fritz` - ahogy a nép nevezte - halála Poroszországban gyászt és fájdalmat váltott ki. II. Frigyes 46 évig uralkodott Brandenburg-Poroszországban (1740) és azt európai nagyhatalommá tette. Uralkodásának utolsó évei csendben teltek el. Visszavonult kedves kastélyába, a Sanssouciba, és - hitevesztetten, magányosan, betegségtől gyötörten - a kormányzati teendők mellett idejét elsősorban az irodalomnak szentelte. Élete folyamán számtalan verset, emlékiratot, hadtörténeti művet írt, és nagy jelentőségű a kortárs filozófusokkal folytatott levelezése is. A királynak, aki egész életben a művészetek barátja volt - maga is fuvolázott -, uralkodása második felében a háborús évek (1756-1763) megrázkódtatásai után Poroszország újjáépítése volt a fő célkitűzése. A francia merkantilista gazdaságpolitika hatására (1666) foganatosított, a talajjavítás előmozdítására tett intézkedéseivel és a már apja, I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt megkezdett igazgatási reformok következetes véghezvitelével II. Frigyes elősegítette Poroszország modern állammá szervezését éppúgy, mint a büntetőjog reformjával, a parasztság függőségének lazításával és a Berlini Tudományos Akadémia újraindításával. II. Frigyes felvilágosult, abszolutista uralkodó volt. A francia Napkirály, XIV. Lajos kijelentését: "Az állam én vagyok!", úgy módosította: "Én vagyok az államom első szolgája.". Kortársaitól a "Nagy" jelzőt kapta, és kemény kézzel uralkodott Poroszországon. Az államérdek vezette minden politikai cselekedetében. Az egyén kénytelen volt érdekeit kíméletlenül alárendelni az állam érdekeinek. Programja jegyében három véres háborút vezetett, melyek több mint tíz évig tartottak, és Poroszországot a katasztrófa szélére sodorták (1740., 1742. VII. 28., 1745. XII. 25., 1763). Uralkodása nem volt mentes az ellentmondásoktól: - a porosz nép jó uralkodója volt, a közjóért cselekedett, de alattvalóitól is nagy áldozatokat követelt; - síkra szállt a törvény előtti egyenlőségért, de a nemesség és a hadsereg részére kiváltságokat biztosított; - a vallási toleranciát hirdette Poroszországban (mindenki úgy üdvözül, ahogy akar), de alattvalóitól nem tűrt semmilyen ellentmondást; - a felvilágosodás és a francia filozófusok nagy barátja volt, de alattvalóitól fegyelmet és vak engedelmességet várt el; - azt akarta, hogy népe szeresse, de a nép, miközben tisztelte, rettegett tőle. A fejedelem kötelességeiről vallott nézeteit egy Machiavellivel vitázó tanulmányban foglalta össze.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
• Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet 
• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját