Mi volt Róma bukásának oka?
2024. január 3. 14:24 Múlt-kor
Történetírók, történészek, de gondolkodók és publicisták is évszázadok óta találgatják a Római Birodalom bukásának az okait. Már a középkori keresztény szerzők fantáziáját is megragadta a több száz évig fennálló, majd elhulló birodalom hanyatlása, amelyre számtalan magyarázat született az azóta eltelt évszázadok folyamán. Hibáztatták már Róma erkölcsi hanyatlását, de szóba kerültek a keresztények is, mint a baj okozói. Germánok és hunok, jellemesebb és jellemtelenebb császárok, vagy éppen hadvezérek is meg voltak nevezve, mint a bukás előidézői, de a marxista történetírás is intő példaként használta a rabszolgatartó társadalmak bukására.
Római épületmaradványok a dél-törökországi Sidében
Korábban
A zeniten
A Római Birodalom Traianus császár (i. sz. 98-117) alatt érte el legnagyobb kiterjedését, és ekkor volt a legerősebb. A körülbelül 5,9 millió km2 kiterjedésű birodalomban megközelítőleg 60 millió fő élt. A több száz várost jól kiépített utak kötötték össze, a határokat pedig félmillió katona őrizte. A limes, ahogy nevezték, a Rajna és a Duna vonalánál védte a birodalom európai határait.
A római császárok által emelt épületek romjai hozzátartoznak Európa látképéhez, és számos mai nagyváros előzményeként egy, a rómaiak által épített város szolgált.
A polgárháborús időszakot követő, századokon keresztül tartó prosperitást a Pax Romana (római béke) elnevezéssel is illették. Az I-II. század trónért folyó harcai, udvari intrikái hatásukban ritkán gyűrűztek Itálián túlra.
A birodalom által biztosított nyugodt időszak áldásos hatását nemcsak a centrumban lévő provinciák és városok, hanem a perifériák, és az azon túl lakó népek is megérezték. A Rajnán és a Dunán túl ekkoriban elsősorban a germán nyelveket beszélő népek éltek, amelyek csak ideig-óráig voltak képesek ellenállni az I. században a hódító birodalomnak.
A Római Birodalom és főbb provinciái annak legnagyobb területi kiterjedése idején, Kr. u. 117-ben
A teutoburgi erdőben i. sz. 9-ben aratott győzelem ugyan megakadályozta azt, hogy a rómaiak provinciává szervezzék Germaniát, de jellemző, hogy a győztes hadvezért, Arminiust, néhány évvel később a saját társai ölték meg.
A rómaiak által támasztott kereslet, amely kiterjedt a fémekre, rabszolgákra, borostyánra, más nyersanyagokra, valamint a birodalomban használt földművelő technológiák elterjedése ezeknek a germán népeknek is előrelépést jelentett.
A megugró élelemtermelés és a gazdagodás azzal járt, hogy a birodalmon túli területen élő népesség száma megnövekedett. Ez a két tényező már lehetővé tette az ambiciózusabb germán fejedelmeknek azt, hogy beavatkozzanak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
