Elhunyt Cormac McCarthy, a Nem vénnek való vidék írója

Cormac McCarthy 1973-ban

McCarthy élete első hatvan évében alig volt ismert, a nagy áttörést a Határvidék trilógia első részével, a Vad lovakkal érte el, ami mindent megváltoztatott. A könyvből filmet forgattak, akárcsak a 2005-ben kiadott Nem vénnek való vidékből, és a 2006-ban megjelent Pulitzer-díjas Az út című alkotásából.

Cormac McCarthyt sosem lehetett a vörös szőnyegen látni, visszahúzódó természet volt, alig adott interjút.

Ifjabb Charles Joseph McCarthy néven született 1933. július 22-én a Rhode Island-i Providence-ben, hatgyermekes ír katolikus családban, később vette fel az ősi ír Cormac nevet. Apja ügyvéd volt, és az író Tennessee-ben nőtt fel viszonylagos jólétben, de a külvárosi Amerikában nem érezte otthon magát.

„Korán megéreztem, hogy nem lesz belőlem tiszteletreméltó amerikai állampolgár. Attól a naptól fogva gyűlöltem az iskolát, hogy betettem oda a lábam” – mondta a The New York Timesnak 1992-ben adott egyik ritka interjújában.

Az 1950-es években a légierőben szolgált, az 1960-as évek végéig kétszer nősült, először Lee Hollemant vette el, akitől fia is született, majd Anne DeLisle angol énekesnőt, akitől 1976-ban vált el. Rövid európai tartózkodás után visszatért Tennessee-be, Knoxville-ben telepedett lett, majd a texasi El Pasóba, illetve az új-mexikói Santa Fébe költözött.

Első műve, az 1965-ben megjelent, a tennessee-i vidéken játszódó A gyümölcskertész Faulkner utolsó kiadójának a kezébe került, aki látott a fiatal íróban fantáziát. Az Isten gyermeke és az Odakint a sötétség című korai művei nem hoztak igazán a konyhára.

1985-ben jelent meg a Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen (Blood Meridian) című regénye, amely megjelenésekor kevés figyelmet keltett, de ezt a művét tekintik az első valóban nagy és talán a legjobb regényének. Az erőszakkal teli, hősök nélküli regény egy skalpvadász banda történetét meséli el a 19. századi Vadnyugaton.

A Határvidék trilógia első darabja, a Vad lovak, amely egy határközeli texasi tanyán játszódik, végre elhozta számára az elismerést az 1990-es években. A trilógiát követő Nem vénnek való vidék című regényét Joel és Ethan Coen rövidesen filmre vitték. Az alkotás 2007-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart.

Az út című regénye még a korábbiaknál is sötétebb világba vezeti az olvasót. Egy ismeretlen katasztrófa utáni világban, amely véget vetett a társadalomnak és az élelmiszertermelésnek, egy apa és fia vándorol reménytelen emberek között egy elpusztult tájon át. Az út című regényből is készült film, amely számos díjat nyert. Szintén jelentős sikereket ért el A jogász című film is, amelyet bár Cormac McCarthy írt, nem regényadaptáció volt, hanem eleve forgatókönyvként készült szövegből született.

Hosszú szünet után 2022-ben jelent meg az idős író The Passenger és Stella Maris című regénye.

Nihar Malaviya, a Penguin Random House elnök-vezérigazgatója közleményében hangsúlyozta: „Cormac McCarthy megváltoztatta az irodalom irányát. Hatvan éven át leplezetlenül a foglalkozásának szentelte magát, és az irodalom világának határtalan lehetőségeit és erejét fedezte fel.”

Cormac McCarthy háromszor volt házas, harmadik feleségétől, Jennifer Winkleytől 2006-ban vált el. Két gyermeke van: az 1962-ben született Cullen és az 1998-ban született John.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt