150 év után kiderül, hogy mit rejtenek a kőszegi altemplom sírkamrái

A város központjában elhelyezkedő épületegyüttes megismerésének történelmi keretét az 1532-es török ostrom szolgáltatja, amely során a Bécset elfoglalni szándékozó, hatalmas, mintegy 60 000-es sereggel rendelkező oszmán csapatokat a vár maroknyi védője feltartóztatta.

A Jurisics Miklós vezette ostromlott erők eredetileg negyvenen tartózkodtak a falakon belül, hozzájuk csatlakoztak a városi őrség tagjai és a környék parasztjainak seregei. Összességében tehát mintegy 700-an néztek farkasszemet a nagyjából százszoros túlerővel!

Fotó: Szabó Gábor

A Szulejmán szultán által vezetett sereg a közel egy hónapig tartó ostrom során sem volt képes elfoglalni a várat, a török félnek annyi kompromisszumot mégis sikerült kicsikarnia, hogy elvonulásuk előtt a vár nyolc bástyájára kitűzhette félholdas lobogóit.

Kőszeg bátor védőinek megalkuvást nem tűrő kitartása és bátorsága azért is volt fontos a történelmi események alakulásában, mert tettükkel sikeresen akadályozták meg a török csapatok Bécs ellen vonulását, amelynek egyik előfeltétele lett volna a kicsiny erősség bevétele. Jurisics Miklóst, a védők kapitányát Habsburg Ferdinánd király jutalmul bárói rangra emelte, és neki adományozta Kőszeg városát.

Mint ahogy azt már korábban is megszokhattuk, a Várfoglalók most is számos fontos és eddig kevésbé ismert kérdésre keresi a választ: ki volt Forintos Mátyás, és miért játszott jelentős szerepet a vár védelmében? Miért vádolták meg évekkel később a vár egykori hős védőjét boszorkánysággal? Mi köze a Trabantnak egy kora újkori várostromhoz? Miért szólalnak meg a harangok minden nap 11.00 órakor is Kőszegen?

A Várfoglalók utolsó tavaszi epizódjának legizgalmasabb momentuma a Jurisics téren álló Szent Imre-templom ásatási munkálataiba való bepillantás. A régészek az altemplom feltárása során egy magas termetű, idős férfi maradványait találták meg, a leleteket pedig a kutatók a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök igénybevételével vizsgálták meg.

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaikban létező, részben helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

Fotó: Szabó Gábor

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 16.30-tól látható a Spektrum képernyőjén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt