Megtörténik a Habsburgok első trónfosztása
2004. július 30. 05:37
Hosszadalmas Habsburg-ellenes háborúskodásai során Bethlen Gábor 1620-ban jutott a legközelebb ahhoz, hogy a Kárpát-medence komoly politikai tényezőjévé váljék. Fennhatósága kiterjedt csaknem az egész királyi Magyarországra, annak váraira és városaira, köztük a `fővárosra`, Pozsonyra, amelynek elfoglalásakor a Szent Korona is a kezére jutott. Rendkívüli sikereit elsősorban a nemzetközi konstellációnak köszönhette: a cseh és morva rendek hadai 1619 őszén - Bethlenéivel együtt - a császárvárost veszélyeztették. Az érintett területek arisztokráciája - vallásra való tekintet nélkül - szinte egy emberként állt a fejedelem mellé. Nyilvánvaló, hogy például Batthyányak csatlakozása nélkül Bethlen dunántúli pozíciói ingatagok maradtak volna. Az április 25-i prágai szerződés szokatlanul szoros együttműködést létesített Bethlen és a cseh királlyá választott Frigyes pfalzi választófejedelem, a cseh-morva és a magyar rendek között. Olyannyira, hogy augusztusban közös követséget küldtek a Portára, megbeszélni a törökkel a Habsburg-ellenes fellépés módozatait. A magyar rendek abban reménykedtek, hogy a Porta hozzájárul a királyi Magyarország és Erdély egyesüléséhez Bethlen fősége alatt. Tévedtek. A török kormányzat még csak nem is igyekezett ezt a látszatott kelteni. Az 1620. augusztus 25-én a Habsburgok trónfosztásával magyar királlyá választott Bethlen kedvét azonban alighanem mégis leginkább az vette el a koronázástól, hogy a rendek besztercebányai végzései az ő kezét is éppúgy meg akarták kötni, mint a Habsburgokét, miközben tőle is elvárták volna, hogy a sajátjából fedezze az ország törökellenes védelmét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.