Száműzetésből száműzetésbe: a népszerűség csúcsáról bukott el a spanyol király

I. János Károly és családja a királlyá kikiáltási ceremónia után elhagyja a madridi Palacio de las Cortest 1975. november 22-én

Franco átugrott egy nemzedéket

Nagyapjának, a Bourbonok spanyol ágából származó XIII. Alfonz királynak még 1931-ben, a köztársaság kikiáltásakor kellett elhagynia Spanyolországot. Juan Carlos Alfonso Víctor María de Borbón y Borbón-Dos Sicilias 1938. január 5-én született Rómában János, Barcelona grófja első gyermekeként, a máltai lovagrend templomában Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa keresztelte meg.

A család 1941-ben a semleges Svájcba, 1946-ban a portugáliai Estorilba költözött. A polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok diktatórikus rendszere 1947-ben névleg visszaállította a monarchia intézményét, és egy törvény lehetővé tette, hogy Franco jelölje ki utódát.

A diktátor engedélyezte a tízéves herceg hazatérését, aki érettségi és a katonai szolgálat letöltése után egy-egy évig a tengerészeti és a repülőtiszti akadémiára járt, majd a madridi egyetemen jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott.

A trónörökös és Franco 1969-ben (kép forrása: Wikimedia Commons / Nationaal Archief / CC0 1.0)

1962. május 14-én Athénban vette feleségül Zsófia görög és dán hercegnőt, a frigyből három gyermek született: Elena 1963-ban, Krisztina 1965-ben, a trónörökös Fülöp pedig 1968-ban.

A már hanyatló egészségű Franco 1969-ben – mivel a herceg apját gyanúsan liberálisnak találta – egy generációt átugorva János Károlyt nevezte ki utódává, Spanyolország hercegévé és jövendő királyává.

A herceg a következő években nyilvánosan támogatta a rezsimet, gyakran utazott külföldre hazája hivatalos képviselőjeként, de titokban kapcsolatot tartott a hazai és az emigrációban élő ellenzék vezetőivel.

I. János Károly két nappal Franco halála után, 1975. november 22-én lépett trónra. A parlamentben elmondott első beszédében a demokrácia visszaállítását tűzte ki céljául, kifejezve óhaját, hogy minden spanyol királya legyen.

I. János Károly királlyá kikiáltása a korabeli egykamarás parlamentben (kép forrása: Wikimedia Commons / Nationaal Archief / CC0 1.0)

Az 1978-ban a politikai erők közötti konszenzus jegyében megszületett új demokratikus alkotmány inkább jelképes szerepet adott az uralkodónak, aki fontos helyet töltött be a demokratikus politikai átmenetben.

Akadtak ugyan, akik kételkedtek benne, de az utolsó bizonytalankodókat is a maga oldalára állította, amikor 1981. február 23-án az alkotmányos intézményrendszer érdekében fellépve személyes tekintélyét latba vetve törte le a katonatisztek puccskísérletét.

A király és felesége háromszor tett hivatalos látogatást Magyarországon: először 1987-ben, majd 1996-ban jártak Budapesten, 2007-ben Sólyom László államfő fogadta.

1. Franco átugrott egy nemzedéket
2. A legnépszerűbb spanyolból a leggyűlöltebb

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"