Egy előkelő pap és egy ismeretlen lovag sírját rejtette a párizsi Notre-Dame padlója

Az egyik szarkofágban egy magas rangú pap nyugszik, aki 1710-ben hunyt el. A neve – Antoine de la Porte – a szarkofágon is szerepel, és az a tény is, hogy 83 éves volt halálakor – áll a Francia Régészeti Kutatóintézet (INRAP) és a Toulouse-i Egyetemi Kórház által kiadott közleményben.

Az eltelt három évszázad során de la Porte szarkofágja nagy mértékben károsodott, így a férfi maradványai oxigénnek voltak kitéve, és jórészt lebomlottak – mára csupán csontok, némi haj és szőr a szakállból, valamint textilfoszlányok maradtak. A maradványok elemzése arra utal, a pap gondosan ápolta fogait és alapvetően kényelmes, fizikai megerőltetéstől mentes életet élt. Testén azonban megtalálták a köszvény nyomait is. A „királyok betegségeként” is ismert krónikus tünetegyüttes, amely húgysavkristályok lerakódásával teszi tönkre a test ízületeit, elsősorban a túlzott fehérje-, illetve alkoholfogyasztásra vezethető vissza.

A másik szarkofág egy ismeretlen kilétű, 25 és 40 év közötti férfi maradványait rejtette, aki egy korábbi időszakban élhetett. A régészek szerint a férfi – akit „a lovagnak” neveztek el – igen sok időt tölthetett lóháton, a medence- és combcsontjainak deformálódásaiból ítélve.

Sírmellékletei arra engednek következtetni, hogy arisztokrata volt – falevelek és virágok maradványait találták meg szarkofágjában, amelyek egy egykor a holttest fejére helyezett koszorúból származhatnak. A kutatók emellett megállapították, hogy „a lovagot” be is balzsamozták, ennek köszönhetően teste viszonylag jó állapotban maradt fenn. Korai halálát a tuberkulózis szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás okozhatta.

Mindkét szarkofág ólomból készült, ami kizárólag az elit privilégiuma volt az évszázadok során. Ezen túl azonban szinte semmiféle egyezés nincs a két temetkezés között, ami arra utal, hogy a két férfi nem egyazon korban élt. „A lovas” szarkofágja például láthatóan a férfi testére lett szabva, míg de la Porte-é nem.

A nagyrészt a 12. és 13. század folyamán épült világhírű gótikus katedrálisban, Franciaország egyik legnépszerűbb turistalátványosságában 2019. április 15-én ütött ki tűz a tetőszerkezet felújításához felállított állványzaton. Mintegy 500 tűzoltó küzdött a lángok ellen, és az épület nagy részét sikerült is megmenteniük – a tetőszerkezet azonban teljesen megsemmisült, és a templom ikonikus huszártornya is leomlott. A tűz pontos okát máig nem sikerült felderíteni, egy elektromos szerkezet meghibásodása is okozhatta csakúgy, mint egy el nem oltott cigarettacsikk.

Az INRAP szakemberei a kezdetektől fogva dolgoznak a helyszínen és segítik a helyreállítást, az épület régebbi részeinek feltárásakor bukkantak idén a két titokzatos ólomszarkofágra számos szobor és a későbbi felújítások által eltakart eredeti, 13. századi építészeti elem társaságában. A szarkofágokat novemberben a Toulouse-i Egyetemi Kórházba szállították, ahol orvosi műszerekkel és fizikai beavatkozást nem igénylő módszerekkel vizsgálták meg közelebbről tartalmukat.

Mindeközben a Notre-Dame restaurálási munkálatai folytatódnak, és a remények szerint a székesegyház 2024 nyarára, a szintén Párizsban tartandó nyári olimpia idejére újra készen áll majd fogadni a látogatókat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok