Meghal Antonio Vivaldi
2004. július 20. 06:42
Antonio Lucio Vivaldi Velencében született 1678. március 4-én. Apja, Giovanni Battista Vivaldi, a velencei San Marco-bazilika hegedűse volt a legfontosabb tanára. Papnak tanult, 1703-ban szentelték fel. 1696-ban lépett fel először, apja mellett a zenekarban, felszentelése után azonban súlyos betegsége - feltehetően asztmája - miatt felhagyott a zenekari muzsikálással. 1703-ban az Ospedale della Pieta zeneiskola tanára lett, az intézménnyel egész életében kapcsolatban maradt, először hegedűtanárként, később zenekarvezetőként, majd külső zeneszerzőként. Első darabjait is itt szerezte, trió- és hegedűszonáta-gyűjteményei 1705-ben, illetve 1709-ben jelentek meg. Hegedűre és vonószenekarra írt versenyműveit 1711-ben adta ki az amszterdami Estienne Roger kiadó. E cég 1717-ig további három gyűjteményét, és egy szonátakötetét jelentette meg. A Pieta 1713-tól Vivalditól is rendelt műveket, nagy sikere volt vokális egyházzenei darabjaival, s később más intézmények is megbízták komponálással. 1713-ban mutatták be első operáját Vicenzában, Otho falun címmel. Velencébe visszatérve impresszárióként és szerzőként egyaránt foglalkozott operával. 1718-20 között Mantovában dolgozott zeneigazgatóként Fülöp darmstadti herceg, a város kormányzója szolgálatában.
Ezután ismét Velencében telepedett le, de megrendelőinek szerte Európában írt hangszeres zenét. 1725-29 között öt új versenymű-gyűjteményt jelentetett meg, azután pedig inkább kéziratait adta el, magasabb árért. Számos operát írt ebben az időszakban, s impresszárióként is működött Velencében és más olasz városokban. Az 1730-as években zenéje kiment a divatból, 1740-ben megbetegedett, s már nem érte meg Messenia orákuluma című operája 1742-es bemutatóját. Bécsben bekövetkezett halála után kéziratai, saját kezűleg írt kottáinak 27 kötete különböző gyűjtőkhöz kerültek, majd 1920-ban újra felfedezték őket. A gyűjteményt ma a Torinói Nemzeti Könyvtár őrzi. Mintegy 770 szerzeménye ismeretes, közöttük 46 opera, amelyek közül azonban csak 21 maradt fenn. Sok egyházi tárgyú zenét is szerzett (Gloria, Magnificat), s ő volt a klasszikus háromtételes hegedűverseny és a ciklikus programkoncert kialakítója (A négy évszak). Műveinek megítélése sokáig vita tárgya volt a szakemberek körében, ma azonban mind jobban elismerik a korai klasszikára gyakorolt zenetörténeti hatását. Három - addig ismeretlen - művét Szabolcsi Bence zenetörténész találta meg 1947-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap