Volt, hogy katonák lőtték le a szenvedő túlélőket San Francisco 1906-os katasztrófája után
2022. április 18. 13:50 Múlt-kor
„A legszörnyűbb dolog, amit láttam, egy rendőr és mások hiábavaló küzdelme volt, hogy kimentsenek egy égő roncsok közé ragadt férfit. A tehetetlen férfi ezt egészen addig szótlanul nézte, amíg a tűz el nem érte a lábát. Ekkor felsikoltott, és könyörgött, hogy lőjék agyon” – így számolt be a 116 évvel ezelőtt történt, 1906. április 18-i San Franciscó-i földrengés és az azt követő tűzvész megrázó pillanatairól a katasztrófa idején a városban tartózkodó Saint Louis-i sörgyár-tulajdonos, Adolphus Busch.
A pusztítást jól mutatja ez a 41 nappal későbbi, léghajóról készített felvétel
Korábban
Már a Richter-skála szerinti 7,8–8,3-as erősségű, egy percen át tartó földrengés is nagy károkat okozott, az igazi pusztítás azonban csak ezután következett.
A földmozgások következtében megrepedt gázvezetékek miatt több helyen tűz ütött ki, miközben a város megrongálódott vízvezeték-hálózata alkalmatlanná vált a lángok eloltására.
Ráadásul nagyon kevés tűzoltókocsi állt rendelkezésre, így a polgármester a közelben állomásozó reguláris katonai alakulatokhoz fordult segítségért, akikhez a haditengerészet erői, valamint önkéntesek is csatlakoztak.
Háttérben a gomolygó füst
A tűz villámgyorsan terjedt a városban, és a kétségbeesett tűzoltók a lángok megfékezése érdekében több háztömböt is felrobbantottak. Ez azonban legtöbbször csak rontott a helyzeten.
Előfordult, hogy a katonatisztek az égő épületekben ragadtak, sőt, a teljesen reménytelen helyzetben lévő emberek lelövésére is parancsot adtak, hogy megakadályozzák további szenvedésüket.
Menekülő emberek
A lángokat csak április 23-ra sikerült teljesen eloltani. San Francisco romokban hevert. A természeti erők tombolása közel 30 ezer épületet tett a földdel egyenlővé.
Az anyagi kár mértéke a becslések szerint mintegy 400 millió dollárt tett ki. Az áldozatok száma a földrengés pusztító erejéhez képest viszonylag alacsony volt, mivel a 400 ezres lakosság több mint felét sikerült kitelepíteni a közelben felállított ideiglenes szállásokra.
A hatóságok 498 halálos esetet jegyeztek fel, az újabb kutatások azonban már 3000-re teszik a földrengés és annak utóhatási következtében elhunytak számát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap