II. József haláláról és a Szent Korona hazatéréséről is tudósított Erdély első magyar nyelvű lapja 

Bár Gelineck Ferenc korabeli rajza nem jelent meg az Erdélyi Magyar Hírvivőben, a jeles eseményről hírt adott a magyar nyelvű lap Erdély lakóinak (A kép illusztráció)

Az erdélyi magyarság tájékozódni vágyó rétegei elsősorban a 18. század végén indult pozsonyi, majd bécsi magyar nyelvű lapokat járatták.

Ezek a távoli városokban kiadott újságok azonban érthető módon kevesebbet foglalkoztak az erdélyi politikai és kulturális eseményekkel, a Habsburg-török háború (1787-91) Erdélyt érintő történéseivel, ezért állt elő a nagyszebeni Hochmeister Márton az erdélyieknek szóló magyar nyelvű újság ötletével.

Hochmeister apja adta ki 1784-től a Siebenbürger Zeitungot, amely 1787-től Hermannstädter Kriegsbote, majd 1791-től Siebenbürger Bote címmel jelent meg, és 1837-ig az egyedüli német lap volt Erdélyben.

A jogi tanulmányokat folytató ifjabb Hochmeister apja halála után megörökölte a nyomdát, emellett könyvkereskedéssel és könyvkiadással is foglalkozott.

1790 januárjában kért engedélyt egy magyar nyelvű újság kiadására, de először csak ahhoz járultak hozzá, hogy a Kriegsbote cikkeit magyarra fordítsa. Ő azonban arra hivatkozott, hogy ez felettébb időigényes feladat volna, és egy ilyen sajtótermék az olvasók érdeklődésére sem számíthatna.

Érvelése és az erdélyi főkormányszék hathatós támogatása meggyőzte az udvari Kancelláriát, amely 1790. március 4-én engedélyezte a magyar nyelvű lap megindítását, bár Hochmeistert kötelezték arra, hogy a lapot mindenkor láttamoztassa a cenzorral, a haditudósításokat pedig a főhadvezérrel.

Az előfizetési felhívás szerint áprilistól júniusig hetenként egyszer, júniustól az év végéig hetenként kétszer akarta kiadni a lapot, és a kilenc hónapra egy aranyban állapította meg az előfizetési díjat.

Az újság első száma 1790. Szent György havának (április) 3. napján jelent meg Fábián Dániel táblai levéltáros és Cserei Elek kormányszéki allevéltáros szerkesztésében.

A kis alakú újság négy levélből állt, amelyhez többnyire kétlevélnyi toldalék is járult. Az első számokban hírül adták II. József február 20-án bekövetkezett halálát és II. Lipót trónra lépését, valamint tudósítottak a Szent Korona februári hazahozataláról.

Beszámoltak arról, hogy az erdélyi főkormányszék kinevezte a visszaállított vármegyék új főispánjait, és közölték a kinevezettek névsorát is.

A lap a török háború hírein kívül sok helyi eseményről szóló tudósításnak is helyt adott, emellett külföldi híreket is közölt. A nemzeti nyelv kérdésével is sokat foglalkozott, programjának tartotta a nyelvművelést.

Sürgette az anyanyelvű könyvek kiadását, és síkra szállt a tudós társaság létrehozása érdekében is, sőt a lap szerkesztői az 5. számban Tiszti nevezetek lajstroma címmel közzétettek egy szójegyzéket is, amelyben mintegy száz tisztségviselő latin nevének adták meg a magyar megfelelőjét.

Az újság 1790. december 16-án az erdélyi kormányszékkel együtt Nagyszebenből áttelepült Kolozsvárra, ahol Hochmeister a további megjelentetés céljából nyomdát alapított. Itt azonban bizonyos körök, vélhetően a katolikus és protestáns nyomdák támadást indítottak a versenytárs ellen, és az üzleti féltékenységnek politikai színezetet igyekeztek adni.

Először azzal vádolták Hochmeistert, hogy újságjában a rendek hozzájárulása nélkül közreadta a király feleletét az ország rendjeihez, majd azt rótták fel neki, hogy a lap 1791. 3. számában engedély nélkül és „félreérthető” fordításban tette közzé a királyi leiratokat.

A rosszakarók, gáncsoskodók támadása végül célt ért, és 1791 elején, néhány lapszám megjelenése után az Erdélyi Magyar Hírvivő meg is szűnt. Maga Hochmeister Nagyszeben tanácsnoka, majd polgármestere lett, nemesi címet is kapott, 1837-ben halt meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban