Bár a történelem sorscsapásait nem kerülte el, ma is virágkorát éli az Auguszt-cukrászbirodalom

Pillantás a kulcslyukon – a Déryné világa 1965-ben (Kép forrása: Fortepan/ Bauer Sándor)

Apja, Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg első „czukrászatát” egy földszintes tabáni házban, a kis bolt mögött volt a család lakása.

József a kor szokásának megfelelően Párizsban és Londonban szerezte meg a kellő szakmai gyakorlatot, majd Budára visszatérve átvette időközben megözvegyült édesanyjától a bolt vezetését.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával alig huszonegy évesen aranyérmet nyert cukorból készült szoborkompozíciójával.

Auguszt elsőnek indította meg Budapesten a teasütemények gyári készítését, 1908-tól pedig csokoládébonbont és drazsét is készített. Feleségével 1916-ban új üzletet nyitottak Krisztinaváros szívében, ez a mai Déryné Cukrászda.

Az akkor még vidékies Budán nagy merészségnek számított a pazarul berendezett elegáns, gázvilágításos üzlet, de az uzsonnatermes cukrászda kiváló és gazdag áruválasztékával a főváros egyik legkedveltebb üzletévé, az értelmiség, a nagypolgárság, sőt, az arisztokrácia kedvelt törzshelyévé vált.

A boltot Buda második világháborús ostroma idején, 1945 januárjában légitámadás semmisítette meg. Auguszt a romokból újjáépítette az üzletet, amely 1947-ben nyitott meg újra.

A cukrász nem sokkal később, 1948. június 18-án meghalt, így már nem kellett megérnie a cukrászda 1951-es államosítását, és a család kitelepítését.

A dinasztia a nehéz évek, a háború, a hadifogság, az államosítás és a kitelepítés után teljesen kisemmizve maradt, de újra felépítették életüket.

Auguszt József fia, az 1912-ben született Elemér, aki a Hauer cukrászdában volt tanuló, inaséveit pedig Londonban és Lisszabonban töltötte, feleségével 1957-ben egy kis Fény utcai üzlethelyiségben ismét megnyitotta a cukrászdát.

Gyermekeik, Olga és József a hetvenes években szerezték meg cukrászképesítésüket: József a Fény utcai cukrászdát vezeti, Olga a belvárosban, a Kossuth Lajos utcában kezdte meg cukrászda üzemeltetését.

Az ötödik generáció is kitanulta a cukrászmesterséget, s kisebb kitérők után mindannyian a családi hagyományokat követik, ők üzemeltetik a 2001-ben alapított, a nagypapa hajdani üzletére emlékeztető, százéves gesztenyefákkal körülvett Auguszt Pavilont Farkasréten.

A család, amely már öt nemzedéke őrzi a mesterségbeli tudást, a hagyomány tiszteletét, a vendégek iránti figyelmességet, 2011-ben Magyar Örökség Díjat kapott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése