Nácik által elkobzott műalkotásokat kaphatnak vissza az egykori zsidó tulajdonosok utódai

A nemzetgyűlés szavazása után a törvényt a szenátusnak február 15-én még szintén el kell fogadnia. A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot üdvözölte a titkos szavazás eredményét, és a nemzetgyűlés politikai pártjainak szóvivőivel egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a műkincsek elkobzásával a nácik ezeket a zsidó családokat, emlékezetüket vették semmibe.

A 15 alkotás között szerepel Klimt Rosen unter Bäumen (Rózsák fák alatt) című, az Orsay Múzeumban őrzött képe, az egyetlen olyan festmény, amely az osztrák festőművésztől egy francia nemzeti gyűjteményben található. A francia állam 1980-ban vásárolta meg egy kereskedőtől. A kiterjedt kutatás azonban megállapította, hogy a kép az osztrák Eleanor Stiasny tulajdonában volt, aki 1938-ban az Anschluss után rákényszerült, hogy Bécsben eladja, mielőtt a nácik deportálták és megölték volna őt. A visszaadandó alkotások között van még 11 grafika és egy viaszbábu, amelyek a Louvre, az Orsay Múzeum, és a Chateau de Compiegne Múzeum gyűjteményében vannak, továbbá Utrillo egy festménye, amelyet az Utrillo–Valadon Múzeum őriz.

Chagall Le père (Apa) című festménye, amely a párizsi Pompidou Központ kollekciójához tartozik, és amely 1988-ban került a francia nemzeti gyűjteménybe, szintén a 15 alkotás között van. A kép David Cender lengyel–zsidó zenész tulajdona volt, aki 1958-ban emigrált Franciaországba. A 15 műből 13 esetében a kedvezményezetteket egy 1999-ben létrehozott, a kisajátítás áldozatainak kártalanításával foglalkozó bizottság (CIVS) határozta meg. Roselyne Bachelot „történelmi” törvényjavaslatról beszélt kedden, mint mondta: ez az első alkalom a II. világháború óta, hogy a francia kormány egy olyan törvényt kezdeményezett, amely lehetővé teszi a közgyűjteményekben őrzött azon művek visszaszolgáltatását, amelyeket a világháború alatt „raboltak” el, vagy a megszállás alatt az antiszemita üldöztetés miatt nehéz körülmények között élő tulajdonosoktól szereztek meg.

A kulturális minisztérium adatai szerint a 2. világháború alatt mintegy százezer műalkotást koboztak el Franciaországban. A felszabaduláskor Németországban talált hatvanezer alkotást visszaszolgáltattak Franciaországnak. Ebből 45 ezret 1945 és 1950 között adtak vissza a tulajdonosoknak. Mintegy 2200 alkotást a francia nemzeti múzeumok kaptak meg, a többit, mintegy 13 ezer alkotást pedig az 1950-es évek elején a hagyatéki adminisztráció eladta, számos nácik által rablott mű így visszatért a műtárgypiacra.

A jobb- és baloldali parlamenti képviselők is üdvözölték a műkincsek visszaszolgáltatását, s mint hangsúlyozták, fel kell gyorsítani az igazságtételt. A miniszter elmondta, hogy támogatja egy kerettörvény megfogalmazását, amely ezt lehetővé tenné, ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyek bonyolultak, ami nehezíti a kérdést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház